Egyenlő elbánást kérnek. Sebastian Burduja görög és bolgár kollégájával együtt emelte fel szavát az áram árában mutatkozó jelentős eltérések miatt
Fotó: Sebastian Burduja/Facebook
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ahogyan az elmúlt hónapokban történt, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
2024. október 02., 13:022024. október 02., 13:02
„Ahogy szeptember 12-én ígértem, görög és bolgár kollégáimmal együtt hivatalosan is kértem az Európai Bizottságtól a méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót.
Tegnap Varsóban újra elmondtam, hangosan és világosan: tiszteletben tartjuk az egységes piac közös európai kötelezettségeit, de egyenlő jogokat követelünk. Biztonságos és megfizethető energia nélkül nincs fejlődés. Polgáraink jóléte, gazdaságunk versenyképessége, a bérek és a munkahelyek az energia árától függnek.
Ezért
– szögezte le Burduja.
A miniszter szerint Románia, Görögország és Bulgária kérésére, amelyet az Európai Bizottság már elfogadott, „az energiaügyi miniszterek következő, október 15-i luxembourgi találkozóján ismertetni fogjuk a helyzetet és konkrét tetteket fogunk kérni”, mert „az igazságot ki kell mondani, és Románia nem fog hallgatni az igazságtalansággal szemben”.
A felháborodást már csak az is indokolja, hogy
annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban csökkentek az árak a másnapi piacon, amelyen a jelenlegi fogyasztás 40 százalékának megfelelő mennyiséggel kereskednek – derül ki a Profit.ro gazdasági portál elemzéséből.
Ez az adat megerősíti, hogy
Az a tény, hogy a legdrágább európai energiapiacok a romániai, görögországi, bulgáriai és magyarországi voltak, megerősíti a régiónak a többi európai energiapiactól való elszakadását.
A harmadik negyedévben a másnapi piacon az energia átlagára 127,42 euró/MWh volt az OPCOM-on, Romániát az európai élmezőnyben Görögország követte 125,9 euró/MWh-val, Bulgária 123,6 euró/MWh-val és Magyarország 120,9 euró/MWh-val.
Összehasonlításképpen, Németországban és Franciaországban ugyanebben az időszakban az azonnali árak 75 euró, illetve 51 euró/MWh voltak.
Románia az év eleje óta az EU legdrágább energiapiacai között is az élmezőnyben van, 93,6 euró/MWh-s árával a negyedik helyen áll.
Összehasonlításképpen, az átlagos spot árak Németországban és Franciaországban idén 70 euró, illetve 48,5 euró/MWh voltak. Szintén szeptemberben Románia (109,6 euró/MWh átlagárral) ugyanezen országok (Olaszország, Írország és Görögország) után a negyedik helyen állt.
az országot Bulgária követte 136,5 euró/MWh-val, majd Magyarország és Görögország következett 135 euró/MWh-val. Összehasonlításképpen: Németországban júliusban a spot árak több mint kétszer olyan alacsonyak voltak, mint Romániában (67 euró/MWh), Franciaországban pedig több mint háromszor alacsonyabbak (47 euró/MWh).
A harmadik negyedévben Románia és Magyarország volt a fő energiaexportőr Ukrajnába, amelynek termelőkapacitását súlyosan károsították az orosz bombázások, így a régió két olcsó energiaforrást is elveszített: a nyugati megújuló energiát, amely most úgy tűnik, hogy Ukrajnába áramlik, és Ukrajna megújuló energiáját, amely a múltban nettó exportőr volt, legalábbis a nagy kereslet időszakaiban.
mivel a balkáni régiónak a nagykereskedelmi áramárak hatalmas emelkedésével kell szembenéznie, ami nyugaton nem történt meg, és egyedül kell támogatnia Ukrajnát, amelynek energiarendszerét az orosz katonai agresszió nagyrészt tönkretette.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!