
Még számolgatnak. Hamarosan konkrétumokat is megtudhatunk az adótörvénykönyv tervezett módosításáról
Fotó: Pixabay
Egyelőre elég ellentmondásos információk vannak csak a román adótörvénykönyv tervezett módosításáról. Miközben Adrian Câciu pénzügyminiszter arról beszélt, mi lenne a szolidaritási adó „küldetése”, Kelemen Hunor kormányfőhelyettes azt mondta, kevés esélyt lát az új adó kivetésére. A héten várhatóan döntés születik a koalícióban valamennyi módosításról.
2022. június 14., 13:472022. június 14., 13:47
2022. június 14., 15:272022. június 14., 15:27
A héten előrukkolhat a bukaresti kormánykoalíció az adótörvénykönyv tervezett módosításaival – jelentette be kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter. Konkrétumokat egyelőre nem árult el, mindössze azt jelezte, hogy bizonyos, a gazdaság fejlődése szempontjából elengedhetetlen kedvezményekről, illetve az alacsony jövedelműek által leírható adólejek szintjének emeléséről zajlik az egyeztetés, a szolidaritási adót pedig inkább egyfajta hozzájárulásként képzelik el a tanügy és az egészségügy finanszírozásához, mivel mindkét területen hatalmas beruházásokra van szükség.
„Több részletet nem mondok. Láttam értesülésekre hivatkozva egy sor aspektust. Legyenek türelmesek, a spekulációk túl korán látnak napvilágot. Először meg kell születnie a döntésnek a koalícióban, közölni kell az elveket, mit módosítunk az adótörvénykönyvben, és azután ismertetni mindent” – húzta alá Adrian Câciu.
Meglátása szerint ugyanakkor a kormánynak a bürokrácia csökkentésére, az intézményekkel való kapcsolattartás egyszerűsítésére és digitalizációjára van szükség. „A legnagyobb gond az adók begyűjtése terén van” – szögezte le a pénzügyminiszter.
de ő is hangsúlyozta, hogy a kormánykoalícióban még nem született döntés ebben a kérdésben, ezért nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
Emlékeztetett, 2–3 évvel ezelőtt ő maga tett javaslatot egy ilyen adó bevezetésére, amelyet az elképzelések szerint egy bizonyos összeg feletti forgalmat lebonyolító vállalatoknak kellett volna befizetniük. „Akkor támogattam ezt, és most is azt gondolom, hogy jó megoldás lenne bevezetni egy, legtöbb két évre” – fogalmazott, hozzátéve, múlt héten tárgyaltak a témáról a koalícióban, végső döntés azonban nem született. Kelemen is arról beszélt ugyanakkor, hogy amennyiben bevezetnék az adót, az ebből befolyó összegeket elsősorban az oktatási és az egészségügyi ágazatra fordítanák.
Egyre biztosabb azonban, hogy erre nem kerül sor, vagy nem ebben a formában – a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó kormányzati források leszögezték: „nem létezik szolidaritási adó”. A hírtévé munkatársai ugyanakkor a PSD-vezetőségéből származó forrásokra hivatkozva azt közölték, a szociáldemokraták azt szeretnék elérni, hogy a különleges nyugdíjakra vessenek ki progresszív adót, mint ahogy azon közalkalmazottak fizetésére is, akik többet keresnek az államfőnél.
Ezzel párhuzamosan csökkentenék a minimálbér jövedelemadóját, és mindazoknak, akiknek a havi keresete nem éri el az országos átlagbért, lehetőséget teremtenének, hogy leírják az adóból a gyermek délutáni oktatását, az egészségbiztosítást vagy a magánnyugdíjalapba utalt összegeket.

Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!