Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz
Fotó: Pixabay.com
Finanszírozzuk a földgázhálózat-fejlesztési beruházásokat, ám nem mindent, magántőkét is be kell vonni – üzeni az Európai Bizottság a kelet-európai térségnek, így Romániának is. A cél az alternatív energiaforrások felhasználása. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését a brüsszeli levél, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
Hatalmas földgázhálózat-fejlesztési beruházásokra készülnek a romániai önkormányzatok, a bejelentések értelmében pedig többnyire európai uniós forrásokból tervezik kialakítani vagy bővíteni a rendszereket. Az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által aláírt levél viszont nem szolgál jó hírekkel. Ennek értelmében ugyanis a brüsszeli hatóságok azt üzenik a kelet-európai – így többek között a romániai – hatóságoknak is, hogy nem kapnak uniós forrást valamennyi beruházási tervükre, igyekezzenek a fejlesztésekbe magántőkét is bevonni. Ugyanakkor
Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.
– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.
Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így
Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
„A gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését Frans Timmermans üzenete” – értékelt a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint kérdésünkre részletezte,
Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.
Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.
– összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Fotó: Pixabay
A magántőke bevonásáról kifejtette, az érvényben lévő gázszolgáltatói koncessziós szerződések most is előírnak fejlesztéseket az elosztócégek számára, amelyek vállalták ezekben a szerződésekben az új hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését, korszerűsítését. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására magántőkét kell bevonni – hazai és külföldi befektetőket – erre meg kell teremteni a jogi környezetet, hogy a romániai beruházást vonzónak találják” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán, aki arra is kitért, hogy a kisebb települések összefogva pályázhatnak a gázhálózat kiépítésére, mert az uniós feltételek között szerepel, hogy egy projektben legkevesebb ezer fogyasztási pont legyen. Ilyen körülmények között a kisebb falvaknak, községeknek esélyük sincs, hiszen nem reális, hogy egy településen minden háztartás rácsatlakozik a hálózatra.
„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.
Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!