
2011. október 04., 07:122011. október 04., 07:12
Egy ilyen politika látszólag szembemenne a 2009 októberében az államháztartásihiányszámok csökkentésének fontosságáról elfogadott irányelvekkel, de az elképzelés szerint azok az országok áldozhatnának költségvetési forrásokat a gazdaság felpörgetésére, amelyek GDP-arányos hiánya nem haladja meg a 3 százalékos uniós korlátot. Ezen államok közé tartozik Finnország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország. A globális válság enyhültével beindult növekedés látványos lassulása jelenleg az eurózóna egyik legnagyobb gondja. Egyre nagyobb az esély arra, hogy visszatér a világméretű recesszió, ezért az IMF és az Egyesült Államok növekedésösztönző intézkedéseket sürget az európai vezetőktől. A másik fenyegető nehézség ugyanakkor az államadósság nagysága számos tagállamban. Éppen ezért egy, a Wall Street Journal által idézett brüsszeli diplomata szerint azok az országok – például Olaszország –, amelyek adósságfinanszírozása adósságuk mérete miatt problémás, aggódnak, hogy a lazításról folytatott vita nyomán a piaci szereplők megkérdőjelezhetik az ő elkötelezettségüket a deficitcsökkentés iránt. A várhatóan ma, a miniszterek luxemburgi ülésén napirendre kerülő téma előtt Görögország helyzete lesz fókuszban a lap szerint. Az eurózóna vezetői elégedettek a görög kormány által bevezetni tervezett intézkedésekkel de további javaslataik is vannak.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.