Óriási különbség. A farmoknál alig több mint 5 lej, a boltokban a 17 lejt is meghaladja a sertéshús átlagára
Fotó: Veres Nándor
Teljes logikátlanság jellemzi a sertéshús romániai piacát. Miután az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt padlófékkel működő vendéglátás következtében számottevően visszaesett a kereslet, és a farmok kapujában regisztrált árak is csökkentek, a lakosság drágábban vásárolja a tarját, a karajt vagy a felvágottat, mint tavaly ilyenkor.
Miközben a korábbi években a sertéshús volt a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszer Romániában, idén csökkenésnek indult a behozott mennyiség. Ez azonban az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint mesterségesen gerjesztett folyamat, két rákfenéje is van idén az ágazatnak: az egyik a világ számos országában dúló sertéspestis, a másik pedig a koronavírus-járvány, ami miatt visszaesett a korábban nagy vásárlónak számító vendéglátóipar forgalma.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a portál rendelkezésére bocsátott, legfrissebbnek számító adatsorok szerint
A szakemberek szerint ennek egyik oka az afrikai sertéspestis, ami a legnagyobb európai termelőnek számító Németországot is sújtja bő két hónapja, így leállt a Kínába, Japánba, Vietnámba irányuló export, a német farmokon pedig ott ragadt több mint félmillió sertés, amelyek súlya egyedenként meghaladja a 140 kilogrammot – erre a maximális súlyra vannak kialakítva a vágóhidak a legtöbb európai országban.
ami miatt visszaesett a forgalmuk, és ezáltal a korábbi mennyiségnél ők is kevesebbet vásárolnak fel a piacról.
Mindez együttesen oda vezetett, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint november elején 28 százalékkal olcsóbb volt a sertéshús a farmok kapujában, mint az előző év azonos időszakában.
Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztők egyesületének (APCPR) elnöke azt mondja,
Ezzel szemben az Economica.net megrendelésére a RetailZoom cég felmérése is megerősíti, hogy a 2020. január–október időszakban a boltok polcain kínált sertéshús ára 13 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, a feldolgozott sertéshús, a felvágottak eközben 14 százalékkal drágultak. Az év első tíz hónapjában így a sertéshús – legyen friss vagy fagyasztott – átlagára 17,9 lej/kilogramm volt a boltokban, a felvágottaké pedig elérte 29,2 lejes átlagárat.
„Nem logikus, hogy a termelőktől olcsóbban felvásárolt sertéshúst drágábban adják a nagyáruházakban, a vásárlók nem érzik a zsebükön az árcsökkentést” – értékelte a statisztikákkal alátámasztott tényeket Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője. Mint megkeresésünkre részletezte, a sertéspestis és a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedések csökkentették a keresletet, a felvásárlópiac beszűkült, ez vezethet oda, hogy a tenyésztőknél a felvásárlói ár csökkent.
– fogalmazott a szakpolitikus, aki úgy véli, a nagyáruházak a tavalyi forgalmat és nyereséget próbálják fenntartani, akár úgy is, hogy drágítanak.
Magyar Lóránd rámutatott, évek óta javasolja, hogy a nagyáruházakat ne a nyereség, hanem a forgalom alapján adóztassák meg, ám erre nem volt eddig politikai akarat. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormány hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel maximalizálja az alapélelmiszerek – a kenyér, a tej, a hús – árát, ám ennek is lehet hátulütője, félő, hogy éppen a termelőknél, a tenyésztőknél nyomná le még jobban a felvásárlói árat.
Megugrott a malacfelvásárlás, sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Idén növekedtek a takarmányárak, a tenyésztők költségei emelkedtek, ez a sertéshús drágulását indokolná” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt kialakult egy kettősség.
hiszen a vendéglátóipar leállt, ami a kereslet visszaesését okozta. Ez utóbbi gondot jelent a nagygazdáknak, akik megnövekedett költségekkel kénytelenek számolni, közben pedig az árak jó esetben is a tavalyi szinten toporognak. A háztáji eladás esetében viszont valamelyest növekedett a kereslet, így 10–13 lej az élő sertés kilogrammja, a mangalica pedig 15 lej.
Székelyföldön ugyanakkor az is hátráltatja a nagybani értékesítést, hogy nem működnek nagy vágóhidak, ahol engedélyezett körülmények között, nagy tételben lehetne levágni, majd továbbadni a sertést. Hargita megyében például csak Csíkcsomortánban van egy kisebb kapacitású vágóhíd, Székelykeresztúron 90 százalékban készült el egy nagyobb méretű önkormányzati beruházásként. „A jövő a biztos piac, a gazdák közötti összefogás és a nagy mennyiségek eladása, hiszen az kiszámíthatóbb, mint az egyéni értékesítés” – fogalmazta meg Sinka Arnold.
A vidékfejlesztő egyúttal arra a jelenségre is ráirányította a figyelmünket, hogy a járvány miatt eltolódott a hangsúly az önellátás felé. Már márciusban a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több család vásárolt háztáji nevelésre sertést, kiemelkedően megugrott a malacfelvásárlás, tehát sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Hasonló a helyzet a zöldségtermesztés terén is, a nagytermelőktől érkező visszajelzések szerint idén sokkal több vetőmagot, dughagymát adtak el, mint az elmúlt években. „A járványhelyzet okozta bizonytalanságban sokan előre gondolkodnak, megpróbálják biztosítani a családjuk megélhetését, megtermelni a mindennapi betevőt” – világított rá Sinka Arnold.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!