Óriási különbség. A farmoknál alig több mint 5 lej, a boltokban a 17 lejt is meghaladja a sertéshús átlagára
Fotó: Veres Nándor
Teljes logikátlanság jellemzi a sertéshús romániai piacát. Miután az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt padlófékkel működő vendéglátás következtében számottevően visszaesett a kereslet, és a farmok kapujában regisztrált árak is csökkentek, a lakosság drágábban vásárolja a tarját, a karajt vagy a felvágottat, mint tavaly ilyenkor.
Miközben a korábbi években a sertéshús volt a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszer Romániában, idén csökkenésnek indult a behozott mennyiség. Ez azonban az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint mesterségesen gerjesztett folyamat, két rákfenéje is van idén az ágazatnak: az egyik a világ számos országában dúló sertéspestis, a másik pedig a koronavírus-járvány, ami miatt visszaesett a korábban nagy vásárlónak számító vendéglátóipar forgalma.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a portál rendelkezésére bocsátott, legfrissebbnek számító adatsorok szerint
A szakemberek szerint ennek egyik oka az afrikai sertéspestis, ami a legnagyobb európai termelőnek számító Németországot is sújtja bő két hónapja, így leállt a Kínába, Japánba, Vietnámba irányuló export, a német farmokon pedig ott ragadt több mint félmillió sertés, amelyek súlya egyedenként meghaladja a 140 kilogrammot – erre a maximális súlyra vannak kialakítva a vágóhidak a legtöbb európai országban.
ami miatt visszaesett a forgalmuk, és ezáltal a korábbi mennyiségnél ők is kevesebbet vásárolnak fel a piacról.
Mindez együttesen oda vezetett, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint november elején 28 százalékkal olcsóbb volt a sertéshús a farmok kapujában, mint az előző év azonos időszakában.
Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztők egyesületének (APCPR) elnöke azt mondja,
Ezzel szemben az Economica.net megrendelésére a RetailZoom cég felmérése is megerősíti, hogy a 2020. január–október időszakban a boltok polcain kínált sertéshús ára 13 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, a feldolgozott sertéshús, a felvágottak eközben 14 százalékkal drágultak. Az év első tíz hónapjában így a sertéshús – legyen friss vagy fagyasztott – átlagára 17,9 lej/kilogramm volt a boltokban, a felvágottaké pedig elérte 29,2 lejes átlagárat.
„Nem logikus, hogy a termelőktől olcsóbban felvásárolt sertéshúst drágábban adják a nagyáruházakban, a vásárlók nem érzik a zsebükön az árcsökkentést” – értékelte a statisztikákkal alátámasztott tényeket Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője. Mint megkeresésünkre részletezte, a sertéspestis és a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedések csökkentették a keresletet, a felvásárlópiac beszűkült, ez vezethet oda, hogy a tenyésztőknél a felvásárlói ár csökkent.
– fogalmazott a szakpolitikus, aki úgy véli, a nagyáruházak a tavalyi forgalmat és nyereséget próbálják fenntartani, akár úgy is, hogy drágítanak.
Magyar Lóránd rámutatott, évek óta javasolja, hogy a nagyáruházakat ne a nyereség, hanem a forgalom alapján adóztassák meg, ám erre nem volt eddig politikai akarat. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormány hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel maximalizálja az alapélelmiszerek – a kenyér, a tej, a hús – árát, ám ennek is lehet hátulütője, félő, hogy éppen a termelőknél, a tenyésztőknél nyomná le még jobban a felvásárlói árat.
Megugrott a malacfelvásárlás, sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Idén növekedtek a takarmányárak, a tenyésztők költségei emelkedtek, ez a sertéshús drágulását indokolná” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt kialakult egy kettősség.
hiszen a vendéglátóipar leállt, ami a kereslet visszaesését okozta. Ez utóbbi gondot jelent a nagygazdáknak, akik megnövekedett költségekkel kénytelenek számolni, közben pedig az árak jó esetben is a tavalyi szinten toporognak. A háztáji eladás esetében viszont valamelyest növekedett a kereslet, így 10–13 lej az élő sertés kilogrammja, a mangalica pedig 15 lej.
Székelyföldön ugyanakkor az is hátráltatja a nagybani értékesítést, hogy nem működnek nagy vágóhidak, ahol engedélyezett körülmények között, nagy tételben lehetne levágni, majd továbbadni a sertést. Hargita megyében például csak Csíkcsomortánban van egy kisebb kapacitású vágóhíd, Székelykeresztúron 90 százalékban készült el egy nagyobb méretű önkormányzati beruházásként. „A jövő a biztos piac, a gazdák közötti összefogás és a nagy mennyiségek eladása, hiszen az kiszámíthatóbb, mint az egyéni értékesítés” – fogalmazta meg Sinka Arnold.
A vidékfejlesztő egyúttal arra a jelenségre is ráirányította a figyelmünket, hogy a járvány miatt eltolódott a hangsúly az önellátás felé. Már márciusban a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több család vásárolt háztáji nevelésre sertést, kiemelkedően megugrott a malacfelvásárlás, tehát sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Hasonló a helyzet a zöldségtermesztés terén is, a nagytermelőktől érkező visszajelzések szerint idén sokkal több vetőmagot, dughagymát adtak el, mint az elmúlt években. „A járványhelyzet okozta bizonytalanságban sokan előre gondolkodnak, megpróbálják biztosítani a családjuk megélhetését, megtermelni a mindennapi betevőt” – világított rá Sinka Arnold.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!