Óriási különbség. A farmoknál alig több mint 5 lej, a boltokban a 17 lejt is meghaladja a sertéshús átlagára
Fotó: Veres Nándor
Teljes logikátlanság jellemzi a sertéshús romániai piacát. Miután az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt padlófékkel működő vendéglátás következtében számottevően visszaesett a kereslet, és a farmok kapujában regisztrált árak is csökkentek, a lakosság drágábban vásárolja a tarját, a karajt vagy a felvágottat, mint tavaly ilyenkor.
Miközben a korábbi években a sertéshús volt a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszer Romániában, idén csökkenésnek indult a behozott mennyiség. Ez azonban az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint mesterségesen gerjesztett folyamat, két rákfenéje is van idén az ágazatnak: az egyik a világ számos országában dúló sertéspestis, a másik pedig a koronavírus-járvány, ami miatt visszaesett a korábban nagy vásárlónak számító vendéglátóipar forgalma.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a portál rendelkezésére bocsátott, legfrissebbnek számító adatsorok szerint
A szakemberek szerint ennek egyik oka az afrikai sertéspestis, ami a legnagyobb európai termelőnek számító Németországot is sújtja bő két hónapja, így leállt a Kínába, Japánba, Vietnámba irányuló export, a német farmokon pedig ott ragadt több mint félmillió sertés, amelyek súlya egyedenként meghaladja a 140 kilogrammot – erre a maximális súlyra vannak kialakítva a vágóhidak a legtöbb európai országban.
ami miatt visszaesett a forgalmuk, és ezáltal a korábbi mennyiségnél ők is kevesebbet vásárolnak fel a piacról.
Mindez együttesen oda vezetett, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint november elején 28 százalékkal olcsóbb volt a sertéshús a farmok kapujában, mint az előző év azonos időszakában.
Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztők egyesületének (APCPR) elnöke azt mondja,
Ezzel szemben az Economica.net megrendelésére a RetailZoom cég felmérése is megerősíti, hogy a 2020. január–október időszakban a boltok polcain kínált sertéshús ára 13 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, a feldolgozott sertéshús, a felvágottak eközben 14 százalékkal drágultak. Az év első tíz hónapjában így a sertéshús – legyen friss vagy fagyasztott – átlagára 17,9 lej/kilogramm volt a boltokban, a felvágottaké pedig elérte 29,2 lejes átlagárat.
„Nem logikus, hogy a termelőktől olcsóbban felvásárolt sertéshúst drágábban adják a nagyáruházakban, a vásárlók nem érzik a zsebükön az árcsökkentést” – értékelte a statisztikákkal alátámasztott tényeket Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője. Mint megkeresésünkre részletezte, a sertéspestis és a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedések csökkentették a keresletet, a felvásárlópiac beszűkült, ez vezethet oda, hogy a tenyésztőknél a felvásárlói ár csökkent.
– fogalmazott a szakpolitikus, aki úgy véli, a nagyáruházak a tavalyi forgalmat és nyereséget próbálják fenntartani, akár úgy is, hogy drágítanak.
Magyar Lóránd rámutatott, évek óta javasolja, hogy a nagyáruházakat ne a nyereség, hanem a forgalom alapján adóztassák meg, ám erre nem volt eddig politikai akarat. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormány hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel maximalizálja az alapélelmiszerek – a kenyér, a tej, a hús – árát, ám ennek is lehet hátulütője, félő, hogy éppen a termelőknél, a tenyésztőknél nyomná le még jobban a felvásárlói árat.
Megugrott a malacfelvásárlás, sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Idén növekedtek a takarmányárak, a tenyésztők költségei emelkedtek, ez a sertéshús drágulását indokolná” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt kialakult egy kettősség.
hiszen a vendéglátóipar leállt, ami a kereslet visszaesését okozta. Ez utóbbi gondot jelent a nagygazdáknak, akik megnövekedett költségekkel kénytelenek számolni, közben pedig az árak jó esetben is a tavalyi szinten toporognak. A háztáji eladás esetében viszont valamelyest növekedett a kereslet, így 10–13 lej az élő sertés kilogrammja, a mangalica pedig 15 lej.
Székelyföldön ugyanakkor az is hátráltatja a nagybani értékesítést, hogy nem működnek nagy vágóhidak, ahol engedélyezett körülmények között, nagy tételben lehetne levágni, majd továbbadni a sertést. Hargita megyében például csak Csíkcsomortánban van egy kisebb kapacitású vágóhíd, Székelykeresztúron 90 százalékban készült el egy nagyobb méretű önkormányzati beruházásként. „A jövő a biztos piac, a gazdák közötti összefogás és a nagy mennyiségek eladása, hiszen az kiszámíthatóbb, mint az egyéni értékesítés” – fogalmazta meg Sinka Arnold.
A vidékfejlesztő egyúttal arra a jelenségre is ráirányította a figyelmünket, hogy a járvány miatt eltolódott a hangsúly az önellátás felé. Már márciusban a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több család vásárolt háztáji nevelésre sertést, kiemelkedően megugrott a malacfelvásárlás, tehát sokan vágnak saját disznót karácsonyra.
Hasonló a helyzet a zöldségtermesztés terén is, a nagytermelőktől érkező visszajelzések szerint idén sokkal több vetőmagot, dughagymát adtak el, mint az elmúlt években. „A járványhelyzet okozta bizonytalanságban sokan előre gondolkodnak, megpróbálják biztosítani a családjuk megélhetését, megtermelni a mindennapi betevőt” – világított rá Sinka Arnold.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!