Képünk illusztráció
Fotó: Rostás Magor
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.
2022. március 28., 10:292022. március 28., 10:29
A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”.
– áll a szervezet közleményében, amely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”.
A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat „jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20–30 százaléka maradhat betakarítatlan és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is. Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai.
– áll a jelentésben. A nemzetközi szankciók a mezőgazdasági termékek, különösen a növényvédő szerek és vetőmagok Oroszországba irányuló szállításának megszakadását is okozhatja, amelyektől az ország jelentősen függ. Ez a vetésterület, a terméshozamok és a minőség csökkenéséhez vezethet.
A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategórián belül a napraforgóolaj termelés több mint felét adták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!