Képünk illusztráció
Fotó: Rostás Magor
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.
2022. március 28., 10:292022. március 28., 10:29
A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”.
– áll a szervezet közleményében, amely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”.
A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat „jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20–30 százaléka maradhat betakarítatlan és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is. Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai.
– áll a jelentésben. A nemzetközi szankciók a mezőgazdasági termékek, különösen a növényvédő szerek és vetőmagok Oroszországba irányuló szállításának megszakadását is okozhatja, amelyektől az ország jelentősen függ. Ez a vetésterület, a terméshozamok és a minőség csökkenéséhez vezethet.
A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategórián belül a napraforgóolaj termelés több mint felét adták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!