Kétszer is meggondolják az emberek, mi kerüljön a bevásárlókosárba
Fotó: Rostás Szabolcs
Az egyre magasabb megélhetési költségek miatt jelentősen lelassult a román gazdaságot pörgető fogyasztás, ami alaposan rányomta a bélyegét a hazai össztermék (GDP) alakulására. Nem csoda, hiszen csökkennek a lakosság megtakarításai, az árak továbbra is magasak, nőttek a banki törlesztőrészletek, ilyen körülmények között pedig a fogyasztók kétszer is meggondolják, mit vásárolnak meg. Sok még a kérdőjel, de egyáltalán nem kizárt, hogy lefelé kell majd módosítani a bukaresti kormány által az év végére várt 2,8 százalékos növekedési prognózist.
2023. augusztus 16., 18:352023. augusztus 16., 18:35
Az idei második negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a román össztermék (GDP) az előző három hónaphoz viszonyítva, az első félévben pedig éves összevetésben a nyers adatok szerint 1,7 százalékos, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,8 százalékos volt a növekedés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett becsült adataiból.
Az első félévben éves összevetésben 2,8 százalékos volt a bővülés. A nyers adatok szerint a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a GDP az idei második három hónapban, míg az első félévben 1,7 százalékos volt a növekedés a tavalyi első szemeszterhez képest.
Mint ismeretes, az első fél évben a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki kimutatása szerint. Miközben az első negyedévi növekedés még 5,2 százalékos volt, majd április végéig 3,4, május végéig pedig 3,3 százalékra lassult.
Romániában a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Román Fejlesztési Bank (BRD) közgazdászainak jelentése szerint látványosan csökkennek a koronavírus-világjárvány idején felhalmozott megtakarítások, az árak – főként az élelmiszerek esetében – magasak, nőttek a banki törlesztőrészletek, ilyen körülmények között pedig a fogyasztók kétszer is meggondolják, hogy mit vásárolnak meg. Ugyanakkor inkább az olcsóbb termékeket választják, más márkákra esik a választásuk.
Az export, amely tavaly 28 százalékkal nőtt, az év első felében szerény 6 százalékkal bővült, és az ipari forgalom az első 5 hónapban mindössze 3 százalékkal nőtt, miután az előző év első 5 hónapjában több mint 27 százalékkal nőtt – emlékeztet a Hotnews.ro portál által idézett elemzés. Egy másik jelentésben, amelyet a BRD bocsátott a befektetők rendelkezésére, a közgazdászok 2023-ra 2,6 százalékos, 2024-re pedig 3,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak. Elemzők szerint viszont
„Kérdéses, hogy mennyire sikerül megvalósítani az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli finanszírozás felszabadításához. Ugyanakkor bizonytalanságot és volatilitást látunk a mezőgazdasági piacokon, ahol a szilárd termelési becsléseket ellensúlyozza a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, a globális gazdasági kihívások és a még mindig magas inputköltségek. Nem kevésbé fontos a költségvetés gyenge végrehajtásának kockázata” – írják jelentésükben a BRD közgazdászai.
„A reál-GDP növekedésére vonatkozó feltételezéseink alapján (2,1% 2023-ban és 4,2% 2024-ben) modellünk azt jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdaság lassulása és a romló gazdasági feltételek miatt idén enyhén, 5,8 százalékra emelkedik” – áll jelentésükben.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
Az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék, ám májusban kiadott jelentésükben egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 2,5 százalékkal növekedik. Idén februárban az EBRD még 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált erre az évre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén 2,4 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását, a Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos bővülésre lehet számítani Romániában. A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált, de a Pénzügyi Tanács szerint nagy a lefelé módosítás valószínűsége.
míg a 2024-es növekedésre vonatkozó becslését 4,8 százalékról 4,2 százalékra módosította. A 2023–2027-as időszakra vonatkozó, szerdán közzétett nyári jelentésében az intézmény azzal magyarázta a 2024-es várakozásainak lefelé módosítását, hogy az ipari termelés fellendülése a vártnál jobban elhúzódik az orosz–ukrán háború miatti bizonytalanságok miatt.
Az intézmény szakemberei szerint 2025 és 2027 között GDP-arányosan átlagban 4,6 százalékos gazdasági növekedés várható Romániában, és
Az Agerpres által idézett dokumentum erre az időszakra az ipari termelés és a szolgáltatások átlagban évi 4,4 százalékos, a bruttó beruházásoknak pedig az átlagban évi 7,7 százalékos növekedését jósolja.
A nyári előrejelzés szerint Románia GDP-je idén 1591 milliárd lej, jövőre pedig 1746,7 milliárd lej lesz, a gazdasági növekedés üteme pedig 2024-ben 4,2, 2025-ben 5, 2026-ban 4,6 és 2027-ben 4,1 százalékos. A folyó fizetési mérleg hiányát idén az intézmény a GDP 8,1 százalékára, jövőre pedig a 7,7 százalékára becsüli. Az éves infláció a szakembereik szerint idén 10,4, 2024-ben 5,8, 2025-ben 3,5, 2026-ban 2,9 és 2027-ben 2,6 százalékos lesz a prognózis szerint. A kereskedelmi mérleg deficitje az idei 35,38 milliárd euróról jövőre 38,1 milliárd euróra nő, 2025-ben pedig 40,92 milliárd euró lesz. A nyári előrejelzés kitér a nettó átlagbér alakulására is, amelynek összege a prognózis szerint az idei 4306 lejről jövőre 4710 lejre nő.
Írországban és Romániában volt a legnagyobb gazdasági növekedés
Az Európai Unió (EU) gazdasága 0,5 százalékkal, az eurózónáé 0,6 százalékkal nőtt az idei második negyedévben 2022 második trimeszteréhez képest; a bővülés Írországban és Romániában volt a legnagyobb mértékű az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán ismertetett adatai szerint. Az első negyedévben az EU és az eurózóna gazdasága is 1,1 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Idén április és június között az uniós tagállamok közül Írországban növekedett a legnagyobb mértékben – 2,8 százalékkal – a hazai össztermék (GDP), Romániában 2,7 százalékos, Cipruson és Portugáliában egyaránt 2,3 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek. Ezzel szemben az észt gazdaság teljesítménye 3 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábban regisztráltat, Svédország 2,4 százalékos, Magyarország 2,3 százalékos, Lengyelország 1,3 százalékos visszaesést jegyzett.
A második negyedévben az Egyesült Államok GDP-je az előző három hónaphoz képest 0,6 százalékkal, éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt. Az idei második negyedévben az Európai Unió gazdasága stagnált, az eurózónáé 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amikor az EU-ban 0,2 százalékos növekedést jegyeztek, az eurózóna gazdasága pedig stagnált.
2023 második negyedévében az előző három hónaphoz képest a legjelentősebb növekedést Írországban (3,3 százalék), Litvániában (2,8 százalék), Szlovéniában (1,4 százalék) és Romániában (0,9 százalék) jegyezték, a legnagyobb csökkenést pedig Lengyelországban (mínusz 3,7 százalék) és Svédországban (mínusz 1,5 százalék).
A román bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!