
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Gázhálózatuk összeköttetésének és szállítási kapacitásának a fejlesztésében állapodott meg Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország csütörtökön Athénban, a gázforrások változatossá tételére és az európai gázszállítási láncban játszott szerepük növelésére irányuló hosszú távú erőfeszítéseik keretében.
2022. december 02., 07:312022. december 02., 07:31
A négy ország 2016-ban állapodott meg a Görögország és Észak-Európa között Bulgárián, Románián és Magyarországon át haladó, kétirányú gázszállítást lehetővé tévő úgynevezett „vertikális földgázfolyosó” megvalósításához szükséges infrastruktúrák fejlesztésében.
A cseppfolyós gázról (LNG) Athénban tartott konferencia szünetében aláírt memorandumban a görög DESFA, a bolgár Bulgartrasgaz, a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. és a román SNTGN Transgaz megállapodott, hogy megkezdik a tárgyalásokat a folyosó szabályozási és gazdasági kérdéseiről – áll a DESFA közleményében. A közlemény szerint a megállapodás három évig lesz érvényben, és további egy évre meghosszabbítható.
– áll a Maria Rita Galli, az DESFA vezérigazgatója által kiadott közleményben.
A megállapodást csütörtökön aláírta az ICGB, a vertikális földgázfolyosó fő elemét képező, Görögország és Bulgária között kiépített, idén üzembe helyezett második földgázvezeték (IGB) tulajdonosa, illetve, az északkelet-görögországi Alexandrúpoli kikötőben cseppfolyós gáz tengeren tárolását és újragázosítását fejlesztő Gastrade vállalat is.
Az IGB jelentősége tovább nő, amikor a legnagyobb éves kapacitása eléri majd a 3 milliárd köbmétert.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!