2009. január 29., 13:212009. január 29., 13:21
Ban Ki Mun azt hangoztatta: a Gázai övezet újjáépítésében az egész nemzetközi közösségnek részt kell vállalni, Izraelnek is. Az ENSZ-főtitkár nemrégiben járt a palesztin területen. A svájci tanácskozáson megrendülten beszélt arról, hogy mindenütt, ahol megfordult, azt látta: égető szükség van az emberbaráti segítségre.
A 39-ik davosi Világgazdasági Fórum szerda este nyílt meg hivatalosan Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök beszédével. Oroszország ellenzi, hogy több pénzt költsenek katonai erőfeszítésekre – jelentette ki beszédében Putyin. „A nemzetközi kapcsolatokat kevésbé veszélyessé kell változtatnunk... további leszerelési intézkedéseket kell hoznunk” – tette hozzá az orosz miniszterelnök, aki korábban, elnökként még nagy arányú katonai fejlesztésekre adott utasítást.
Az Egyesült Államoktól, s különösen az új kormányzattól Putyin partnerséget vár a gazdasági válság és a világban meglévő feszültségek kezelésében, és azt reméli, hogy Washington érdekelt a közös építőmunkában. „Sikereket kívánunk az új csapatnak” – jelentette ki.
Az orosz politikus a pénzügyi válságot „tökéletes viharnak” nevezte, amelynek „megsokszorozódott a pusztító ereje”. A közgazdászoknak és a politikusoknak mindig fel kell készülniük az ilyen fejleményekre - mondta. Putyin nem állta meg, hogy fel ne emlegesse: egy évvel korábban Davosban „az amerikaiak hangsúlyozták gazdaságuk alapvető stabilitását”, de „mára a befektetési bankok, a Wall Street büszkeségei gyakorlatilag eltűntek”.
Az energia kérdését érintve az orosz miniszterelnök javaslatot tett egy, az egykori Európai Szén- és Acélközösséghez hasonló szerződés megkötésére a termelők és fogyasztók között. „Ez azt jelentené, hogy a fogyasztókat és a termelőket igazi partnerség kötné össze, amelyet világos jogi alapokra helyeznének” – mondta. Közölte, hogy Oroszország több irányba is ki fog építeni energiaszállítási útvonalakat. „Az a szándékunk, hogy a szállítási infrastruktúrát minden irányba kiépítsük” – mondta.
A davosi Világgazdasági Fórumra idén több mint negyven állam- és kormányfőt várnak, vagyis kétszer annyi csúcspozícióban lévő politikust, mint tavaly. Pénteken felszólal Angela Merkel német kancellár, és jelen lesz Gordon Brown brit miniszterelnök is. Összesen 2500 politikai és gazdasági vezető, üzletember ígérte részvételét 96 országból.
A vasárnapig tartó rendezvény teljes egészét a pénzügyi és gazdasági világválságnak szentelik a részvevők. A fórum munkacsoportokban bonyolítja le tanácskozásainak nagy részét. A két fő kérdés, amelyet boncolgatni fognak: hogyan lehetséges úrrá lenni a válságon, s miként kerülhető el annak megismétlődése.
Ezenkívül elemzik a válság okait, megvizsgálják, milyen intézkedésekkel javítható meg hosszú távon a világ pénzügyi, energetikai és más rendszereinek irányítása. Megvitatják, milyen szerepet játsszék az állam a gazdaságban, és szó lesz a globális klímaváltozásról, annak hatásairól, illetve a folyamat kézben tartásának lehetőségeiről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok