
2009. január 29., 13:212009. január 29., 13:21
Ban Ki Mun azt hangoztatta: a Gázai övezet újjáépítésében az egész nemzetközi közösségnek részt kell vállalni, Izraelnek is. Az ENSZ-főtitkár nemrégiben járt a palesztin területen. A svájci tanácskozáson megrendülten beszélt arról, hogy mindenütt, ahol megfordult, azt látta: égető szükség van az emberbaráti segítségre.
A 39-ik davosi Világgazdasági Fórum szerda este nyílt meg hivatalosan Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök beszédével. Oroszország ellenzi, hogy több pénzt költsenek katonai erőfeszítésekre – jelentette ki beszédében Putyin. „A nemzetközi kapcsolatokat kevésbé veszélyessé kell változtatnunk... további leszerelési intézkedéseket kell hoznunk” – tette hozzá az orosz miniszterelnök, aki korábban, elnökként még nagy arányú katonai fejlesztésekre adott utasítást.
Az Egyesült Államoktól, s különösen az új kormányzattól Putyin partnerséget vár a gazdasági válság és a világban meglévő feszültségek kezelésében, és azt reméli, hogy Washington érdekelt a közös építőmunkában. „Sikereket kívánunk az új csapatnak” – jelentette ki.
Az orosz politikus a pénzügyi válságot „tökéletes viharnak” nevezte, amelynek „megsokszorozódott a pusztító ereje”. A közgazdászoknak és a politikusoknak mindig fel kell készülniük az ilyen fejleményekre - mondta. Putyin nem állta meg, hogy fel ne emlegesse: egy évvel korábban Davosban „az amerikaiak hangsúlyozták gazdaságuk alapvető stabilitását”, de „mára a befektetési bankok, a Wall Street büszkeségei gyakorlatilag eltűntek”.
Az energia kérdését érintve az orosz miniszterelnök javaslatot tett egy, az egykori Európai Szén- és Acélközösséghez hasonló szerződés megkötésére a termelők és fogyasztók között. „Ez azt jelentené, hogy a fogyasztókat és a termelőket igazi partnerség kötné össze, amelyet világos jogi alapokra helyeznének” – mondta. Közölte, hogy Oroszország több irányba is ki fog építeni energiaszállítási útvonalakat. „Az a szándékunk, hogy a szállítási infrastruktúrát minden irányba kiépítsük” – mondta.
A davosi Világgazdasági Fórumra idén több mint negyven állam- és kormányfőt várnak, vagyis kétszer annyi csúcspozícióban lévő politikust, mint tavaly. Pénteken felszólal Angela Merkel német kancellár, és jelen lesz Gordon Brown brit miniszterelnök is. Összesen 2500 politikai és gazdasági vezető, üzletember ígérte részvételét 96 országból.
A vasárnapig tartó rendezvény teljes egészét a pénzügyi és gazdasági világválságnak szentelik a részvevők. A fórum munkacsoportokban bonyolítja le tanácskozásainak nagy részét. A két fő kérdés, amelyet boncolgatni fognak: hogyan lehetséges úrrá lenni a válságon, s miként kerülhető el annak megismétlődése.
Ezenkívül elemzik a válság okait, megvizsgálják, milyen intézkedésekkel javítható meg hosszú távon a világ pénzügyi, energetikai és más rendszereinek irányítása. Megvitatják, milyen szerepet játsszék az állam a gazdaságban, és szó lesz a globális klímaváltozásról, annak hatásairól, illetve a folyamat kézben tartásának lehetőségeiről is.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.