
Fotó: Gábos Albin
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az élelmiszerek 1,10 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,28 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,81 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest.
2024. július 11., 10:462024. július 11., 10:46
2024. július 11., 10:472024. július 11., 10:47
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,6 százalékkal, 2023 júniusához mérten 4,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei hatodik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. július – 2024. június) pedig átlagban 7,2 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. július – 2023. június) képest.
A nem élelmiszer jellegű termékek kategóriában a legnagyobb mértékben a kozmetikumok (11,07 százalék) drágultak, az élelmiszerek és italok közül pedig a gyümölcskonzervek (9,76 százalék), a bor (8,04 százalék) és a sör (7,21 százalék).

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos pénzromlást jósolt.
Mugur Isărescu jegybankelnök májusban elmondta, hogy a februárban előre jelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén, 2026 elején a jegybanki célsávba kerül vissza. Pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg. „Ez azt bizonyítja, hogy a monetáris politika működik. Ezt mi túlságosan nem szigorítottuk, de nem is lazítottuk, hogy elkerüljük az inflációs kilengéseket. Úgy próbájuk csökkenteni az inflációt, hogy közben elkerüljük a recessziót” – magyarázta Isărescu.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!