
Megnyirbált költségvetési keret. A tavalyinál kisebb összegből kell gazdálkodnia az egészségügyi minisztériumnak
Fotó: Veres Nándor
A pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és az egészségügyi minisztérium költségvetése lesz alacsonyabb 2021-ben, mint egy évvel korábban volt – derül ki a költségvetés tervezetéből.
2021. február 12., 10:032021. február 12., 10:03
A büdzséterv szerint a pénzügyminisztérium 5,424 milliárd lejt kap a költségvetésből, ez 2,53 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont a kötelezettségvállalási hitelek esetében az összeg 2,71 százalékkal magasabb, 5,714 milliárd lej – mutat rá az Agerpres hírügynökség.
Az igazságügyi minisztérium költségvetése eközben 4,738 milliárd lej (–1,54 százalék), míg a kötelezettségvállalási hitelek összege 5,177 milliárd lej (+7,59 százalék).
A külügyminisztérium költségvetése 1,09 milliárd lej (–0,83 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 1,3 milliárd lej (+7,27 százalék). A fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási minisztérium költségvetése 7,902 milliárd lej (–14,11 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 8,438 milliárd lej (+50,13 százalék).
Eközben a kormány elképzelése szerint a képviselőház 499,267 millió lejt (+18,02 százalék) és 550,835 millió le kötelezettségvállalási hitelt (+29,69 százalék), a szenátus 250,388 millió lejt (+23,23 százalék), illetve 250,388 millió lejt (+23,23 százalék), a kormányfőtitkárság pedig 2,514 milliárd lejt (+27,54 százalék), illetve 2,45 milliárd lejt (+14,54 százalék) kaphat.
A Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) 394,933 millió lej (–0,23 százalék) és 432,933 millió lej (+9,37 százalék), a kormányőrségnek 401,646 millió lej (+50,71 százalék) és 511,799 millió lej (+84,92 százalék), a Különleges Távközlési Szolgálatnak (STS) 622,198 millió lej (–9,8 százalék) és 868,3 millió lej (+24,54 százalék), míg
Az államelnöki hivatalnak 58,814 millió lejből (mint tavaly), illetve 73,548 millió lejes kötelezettségvállalási hitelből (+1,01 százalék) kell gazdálkodnia, amennyiben a büdzsétervnek ez a passzusa változatlan formában megy át a parlamenten.

Hosszas halogatás után közvitára bocsátotta a 2021-es évi állami költségvetés tervezetét a bukaresti kormány.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!