2009. március 17., 09:532009. március 17., 09:53
A 2006 óta a Fed élén álló szakember attól tart leginkább, hogy nincs meg a politikai akarat a pénzügyi rendszer stabilizációjának végigviteléhez. Kétségei vannak, hogy a törvényhozás és a közvélemény továbbra is támogatni fogja a bankrendszer stabilizálását célzó népszerűtlen intézkedéseket, s ennek hiányában a válság szerinte folytatódni fog. „Ebben az esetben nem számolhatunk kilábalással” – szögezte le.
Az amerikai bankrendszer nem mutatja a gyógyulás jeleit, jóllehet az állam már több száz milliárd dollár segéllyel támogatta a pénzintézetek talpra állását. A legfrissebb makrogazdasági adatok romló képről tanúskodnak: a munkanélküliség februárban 25 éves maximumot ért el, a recesszió miatt eddig 4,4 millió munkahely szűnt meg. A ház- és autóvásárlások hónapok óta csökkennek, a termelés zsugorodik. „A közemberek közül jöttem” – mondta a dél-karolinai otthonában adott interjúban Bernanke, hangsúlyozva, a tévén keresztül közvetlenül szólhat Amerika népéhez. Mint mondta, egyetlen ok miatt aggódik a Wall Street, vagyis a bankvilág sorsa miatt: ami ott történik, az befolyásolja a közemberek életét.
Bernanke kifejtette: a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy nincs tartós gazdasági felépülés a pénzügyi rendszer válsága mellett. Véleménye szerint sikerült elkerülni azt a kockázatot, hogy Amerika egy újabb depresszióba jusson. Az 55 éves szakember szerint az 1913-ban létrehozott Fed volt az az intézmény, amelynek téves lépései miatt globális válság keletkezett az 1929-es recesszióból. Szerinte a Fed akkor két alapvető hibát követett el. Egyrészt a pénzkínálatot hagyta nagyon gyorsan csökkenni, ami deflációt idézett elő, másrészt hagyott csődbe menni több ezer bankot, ami súlyos következményekkel járt a hitelpiacra és a gazdaság öngyógyító képességére nézve.
Bernanke kijelentette, hogy felügyelete mellett nem mehet csődbe egyetlen nagybank sem. Mint elmondta, azért nyújtottak többször is segélyt pénzintézeteknek – például az AIG biztosító esetében négyszeri, a Citigroup bankcsoportnál háromszori tőkeinjekció történt –, mert a gazdaság helyzete időközben meggyengült, s ezért a kezdeti stabilizációs lépések nem bizonyultak elegendőnek.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.