Világrekordot döntő hagymakoszorúval öregbítették 2007-ben a szilágyperecseni hagyma hírnevét. Az ország uniós csatlakozása azonban nem tett jót a vidék híres zöldségtermesztésének. A gazdálkodásból élő szilágyperecseni Darabont családnál jártunk.
Mély gondolatok és őszinte monológok szerepelnek a borszéki Kalandor zenekar első saját szerzeményében, a Ne tévedj című dalban. Mosneág Gellért, az együttes gitáros-dalszerzője beszélt a Kalandorról az Erdélyi Naplónak.
A történelem során nem egyszer bebizonyosodott, hogy a választópolgár, ezen belül egy bizonyos társadalmi kategória mindig eszközként szolgál a hatalom, illetve a politikusok kezében, ha konszolidálni kell valamilyen politikai felállást.
Az adventi könyvvásár szervezői idén is gondoskodnak arról, hogy a könyv ne maradhasson ki a karácsonyfa alól. Az eseményt második alkalommal szervezik a kolozsvári Vallásszabadság Házában december második hetében.
A hatalmas magyar közönynek egy magyarázata van:betelt a pohár. A magyar közösségi öntudat eljutott egy olyan szintre, hogy határozott nemet kell mondani az összromán színjátékra, amely lassan minden reménytől meg akarja fosztani az erdélyi magyarságot.
A tavaly elhunyt jeles publicista, Lovas István emlékére alapított díjat Szakács Árpád erdélyi származású, budapesti újságírónak ítélték oda. Az Erdélyi Napló volt munkatársa tényfeltáró írásaival vált ismertté. A díjátadás alkalmából beszélgettünk.
A cseh királlyal kötött szövetség keveset tartott, arra azonban elegendő volt Bethlen Gábornak, hogy erdélyi fejedelemként a Habsburg elleni szövetségben maga mellé állítsa a magyar rendeket. A felvidéki országgyűlés végül királlyá választotta.
A Szerbiában és Szlovákiában már évek óta létező „probléma”, a kisebbségi magyarok „átszavazása” különböző ideológiák mentén szerveződő országos pártokra, mifelénk is megjelent. A romániai „áttörést” a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) érte el.
Egységes Kárpát-medencei borpiac létrehozásán dolgozik a Kárpátok bora program, amely magyar kormányzati források révén anyagilag is támogatja a határon túli magyar borászok piacra jutási esélyeit. Legújabb konferenciáját ezúttal Nagyváradon tartotta.
A természetes fogyatkozással és beolvadással folytatott küzdelemben csak magukra számíthatnak a barcasági csángók, viseletüket, népszokásukat helyettük senki nem fogja ápolni. A Brassó melletti Hétfaluban sokan vállalják és hirdetik csángó mivoltukat.
A Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata november 23-án mutatja be a Kishercegszemmel című darabot. Vadas László rendezővel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan lehet a gyerekekkel megszerettetni a színházat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 800. évfordulóján bensőséges ünnepség keretében idézték fel az aranyosszéki falu történetét. Tündérkert név alatt a szervezők olyan gyümölcsöskertet hoztak létre, ahol Erdély valamennyi hagyományos gyümölcsfajtáját megőriznék.
Nehéz eldönteni, hogy a magyarsággal szemben ki volt elutasítóbb a rendszerváltás utáni államfők közül. A Tanú című film gátőrének, Pelikán elvtársnak mondotta börtönőre: „Egy brancs maguk, ne is tagadja!” Tökéletesen érvényes ez mindkét mai jelöltre.
Ki hitte volna, hogy már fél évszázad telt el a hippi korszak egyik emblematikus eseményétől, a woodstocki fesztiváltól? Az akkori résztvevők, akik még élnek, dédnagypapa és dédnagymama korban vannak.
Az erdélyi magyarok számára egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített homogén román nemzetállam megteremtése.
A budapesti Király Színházban 1904. november 18-án mutatták be Kacsóh Pongrác János vitéz című színművét. A mű időtállónak bizonyult, ma is szívesen játsszák az operaházak.
Majdnem fél évszázada, kiscsoportos ovis koromban a homokozóban voltam szem- és fültanúja olyan ribilliónak, mint amilyent Makkai Gergely, az RMDSZ által delegált, majd nagy nehezen visszahívott marosvásárhelyi alpolgármester a leváltásakor csapott.
Ma is élnek olyanok, akik visszaemlékeznek a múlt század eleji tanyavilágra. A tanyákon nem sokat számított az idő fogalma. Egyetlen viszonyítási pont a Nap járása volt, amelynek felkelte és esti nyugvása határozta meg a pusztai ember napi munkarendjét.
Látogatottsági adatok