Trianon-megemlékezés a Székelyföldön. A száz éve ránk kényszerített békeparancs a politikában lakmuszpapírként működik
Fotó: Veres Nándor
2020. június 21., 16:572020. június 21., 16:57
Rendőri túlkapás következtében meghal egy köztörvényes fekete bőrű bűnöző az Egyesült Államokban. Nem sokra rá az ország lángokban áll. Világszerte tüntetnek a „rasszizmus” ellen, a rend őrei térdre ereszkednek a vandál csőcselék előtt, fehér emberek négerek bakancsát csókolgatják, s aki erre nem hajlandó, azt leütik a lábáról. Íme, a nemzetközi baloldal legújabb akciója, aminek végső célja a keresztény fehér Amerika megmentését célul kitűző Donald Trump esélyeinek csökkentése a küszöbön álló választásokon.
Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a magyarországi „lerakat” sem különbözik érdemben a külföldi szövetségesektől. Felvállalt eszmei elődje e társaságnak a polgári radikális, nem kis mértékben szabadkőműves kötődésű Károlyi-Jászi-féle klikk, amelynek Trianont köszönhetjük. Akik akkor szerelték le az ütőképes magyar hadsereget, amikor az országot három oldalról fenyegette idegen támadás.
S ha már szóba került a szabadkőművesség, érdemes ideilleszteni egy passzust Szakács Árpádnak a minap a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájából. Aki a román szabadkőművesség egyik meghatározó alakját, Viorel Danacut idézve igazolja azon állítását, hogy
olyanok, mint a kádári kommunisták és a mai történészek legnagyobb része.” Jászi Oszkárék Trianon után a kisantant segítségét kívánták igénybe venni Horthy Miklós fegyveres erővel történő megbuktatására. Lehet-e magyar politikusként lejjebb süllyedni morálisan?
Mindezek után csodálkozhatunk-e azon, hogy a trianoni békediktátumhoz sem úgy viszonyulnak a baloldaliak, mint a magyarság nemzetben gondolkodó része? Mit is várhatunk azoktól, akik feladnák az ország függetlenségét, feloldanák Magyarországot a vészes gyorsasággal iszlamizálódó Nyugat-Európa által vezetett Egyesült Európai Államokban, akik szívesebben látják Magyarországon a határokon átcsörtető új honfoglalókat, mint elszakított nemzettársaikat? Akik álhírgyárakat üzemeltetnek, hogy roncsolják az országépítők tekintélyét? Akik rendszeresen feljelentik hazájukat a globális háttérhatalom különböző látható intézményeinél?
Elődeik káoszba taszították az országot száz éve, véderejét megszüntetve odadobták hazánkat a szomszédok korlátlan étvágyának, majd a Bethlen István vezetésével csodával határos módon megerősödött ország ellen lobbiztak évtizedeken át.
A második világháború után szovjet tankok segítségével hatalomra kerültek, jelentős mértékben átprogramozták a nemzet öntudatát, eltorzították történelmi önképét, Trianon vonatkozásában pedig nemcsak saját politikai táboruk felelősségét tagadták le, de átvéve az ellenséges államok retorikáját úgy próbálták beállítani a történteket, mintha azok a hibás kisebbségpolitika következményei lettek volna. Holott a valóság az, hogy
De ha a trianoni utódállamok máig tartó asszimilációs, jogfosztó politikájával vetjük össze, akkor is megállapíthatjuk: az ellenséges propaganda által a „népek börtönének” nevezett monarchia sanyarú jelenünkhöz képest maga volt a kisebbségi Kánaán.
A baloldal Károlyi Mihályt és társait máig hősként ünnepli, míg a Horthy-korszak nagyjait a kormányzótól Gömbös Gyulán, Tormay Cécile-n, Szabó Dezsőn, Hóman Bálinton, Imrédy Bélán, Bárdossy Lászlón át Teleki Pálig diabolizálja, minden eszközzel akadályozza, hogy a nemzeti emlékezetben elfoglalják a történelmi szerepüknek megfelelő helyet. Mindeközben a vehemensebbek közül ismételten leírják valamiféle rejtélyes belső kényszertől vezérelve, hogy Trianon igazságos volt, s akad, aki szerint ünnepelni kellene, mert ekkor született meg a független Magyarország, amely csak százéves, s nem ezer.
A parlament emlékülése alkalmából távolmaradással tüntetnek, s nemcsak felelevenítve, de felerősítve a 2004-es népszavazás kampányának hangulatát, szabályosan uszítanak a határon kívül rekedt nemzettársakkal szemben.
S ebben megbízható szövetségesre leltek a Trianon-ellenességét még valamilyen szinten képviselő Jobbikban is. Elég beleolvasni a jobbikos fórumok csevegésébe, a párt talpasai úgy megtanulták lerománozni az erdélyi magyart, hogy Gyurcsány is csettinthet elégedettségében. A pártból lassan távoznak azok, akik összeegyeztethetőnek tartották a magyarellenes baloldallal történő összefogást és a nemzeti retorika megőrzését. Azok maradnak, akik elfogadják a Jakab Péter-féle vonalat, amely nem kívánja a balos szavazókat elriasztani a nemzetpolitikai témákkal, s elképzelhetőnek tartja a határon kívüli magyarok szavazati jogának megvonását.
Magyar az, akinek fáj Trianon – tartja a rövid és velős aforizma, amelynek forrása vitatott. Nem csoda, hogy a száz éve ránk kényszerített békeparancs a politikában lakmuszpapírként működik. A baloldalon vagy elhallgatják, vagy félremagyarázzák, következményeit lekicsinylik, a jóvátételt szabotálják.
A jobboldal ezzel szemben igyekszik a problémákat helyretenni a köztudatban. Politikusai egyre többet mernek kimondani e kérdésben, Orbán Viktor sátoraljaújhelyi beszédében a Kárpát-medencei összefogás ismételt meghirdetése mellett rámutatott a trianoni rablóbéke valós előzményeire:
A Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és történelmét.” Hasonló szellemben nyilatkozott Kövér László is. A diagnózis mellett pedig az aprómunkát sem hanyagolják el, ha a mikénttel lenne is vitánk időnként. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés nagyívű koncepciójának egyelőre nincs nemzetpolitikai alternatívája.
Trianon évfordulója valóban a nemzeti összetartozás napja – amire csakis emlékezni lehet, ünnepelni soha, bármit is mondjon bárki. Megmutatja, ki van velünk, és ki ellenünk, ki tartozik a nemzet szolidaritási kötelékébe, és ki a belső ellenség, aki idegen zsoldban, idegen szívvel idegen érdeket követ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!