
Trianon-megemlékezés a Székelyföldön. A száz éve ránk kényszerített békeparancs a politikában lakmuszpapírként működik
Fotó: Veres Nándor
2020. június 21., 16:572020. június 21., 16:57
Rendőri túlkapás következtében meghal egy köztörvényes fekete bőrű bűnöző az Egyesült Államokban. Nem sokra rá az ország lángokban áll. Világszerte tüntetnek a „rasszizmus” ellen, a rend őrei térdre ereszkednek a vandál csőcselék előtt, fehér emberek négerek bakancsát csókolgatják, s aki erre nem hajlandó, azt leütik a lábáról. Íme, a nemzetközi baloldal legújabb akciója, aminek végső célja a keresztény fehér Amerika megmentését célul kitűző Donald Trump esélyeinek csökkentése a küszöbön álló választásokon.
Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a magyarországi „lerakat” sem különbözik érdemben a külföldi szövetségesektől. Felvállalt eszmei elődje e társaságnak a polgári radikális, nem kis mértékben szabadkőműves kötődésű Károlyi-Jászi-féle klikk, amelynek Trianont köszönhetjük. Akik akkor szerelték le az ütőképes magyar hadsereget, amikor az országot három oldalról fenyegette idegen támadás.
S ha már szóba került a szabadkőművesség, érdemes ideilleszteni egy passzust Szakács Árpádnak a minap a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájából. Aki a román szabadkőművesség egyik meghatározó alakját, Viorel Danacut idézve igazolja azon állítását, hogy
olyanok, mint a kádári kommunisták és a mai történészek legnagyobb része.” Jászi Oszkárék Trianon után a kisantant segítségét kívánták igénybe venni Horthy Miklós fegyveres erővel történő megbuktatására. Lehet-e magyar politikusként lejjebb süllyedni morálisan?
Mindezek után csodálkozhatunk-e azon, hogy a trianoni békediktátumhoz sem úgy viszonyulnak a baloldaliak, mint a magyarság nemzetben gondolkodó része? Mit is várhatunk azoktól, akik feladnák az ország függetlenségét, feloldanák Magyarországot a vészes gyorsasággal iszlamizálódó Nyugat-Európa által vezetett Egyesült Európai Államokban, akik szívesebben látják Magyarországon a határokon átcsörtető új honfoglalókat, mint elszakított nemzettársaikat? Akik álhírgyárakat üzemeltetnek, hogy roncsolják az országépítők tekintélyét? Akik rendszeresen feljelentik hazájukat a globális háttérhatalom különböző látható intézményeinél?
Elődeik káoszba taszították az országot száz éve, véderejét megszüntetve odadobták hazánkat a szomszédok korlátlan étvágyának, majd a Bethlen István vezetésével csodával határos módon megerősödött ország ellen lobbiztak évtizedeken át.
A második világháború után szovjet tankok segítségével hatalomra kerültek, jelentős mértékben átprogramozták a nemzet öntudatát, eltorzították történelmi önképét, Trianon vonatkozásában pedig nemcsak saját politikai táboruk felelősségét tagadták le, de átvéve az ellenséges államok retorikáját úgy próbálták beállítani a történteket, mintha azok a hibás kisebbségpolitika következményei lettek volna. Holott a valóság az, hogy
De ha a trianoni utódállamok máig tartó asszimilációs, jogfosztó politikájával vetjük össze, akkor is megállapíthatjuk: az ellenséges propaganda által a „népek börtönének” nevezett monarchia sanyarú jelenünkhöz képest maga volt a kisebbségi Kánaán.
A baloldal Károlyi Mihályt és társait máig hősként ünnepli, míg a Horthy-korszak nagyjait a kormányzótól Gömbös Gyulán, Tormay Cécile-n, Szabó Dezsőn, Hóman Bálinton, Imrédy Bélán, Bárdossy Lászlón át Teleki Pálig diabolizálja, minden eszközzel akadályozza, hogy a nemzeti emlékezetben elfoglalják a történelmi szerepüknek megfelelő helyet. Mindeközben a vehemensebbek közül ismételten leírják valamiféle rejtélyes belső kényszertől vezérelve, hogy Trianon igazságos volt, s akad, aki szerint ünnepelni kellene, mert ekkor született meg a független Magyarország, amely csak százéves, s nem ezer.
A parlament emlékülése alkalmából távolmaradással tüntetnek, s nemcsak felelevenítve, de felerősítve a 2004-es népszavazás kampányának hangulatát, szabályosan uszítanak a határon kívül rekedt nemzettársakkal szemben.
S ebben megbízható szövetségesre leltek a Trianon-ellenességét még valamilyen szinten képviselő Jobbikban is. Elég beleolvasni a jobbikos fórumok csevegésébe, a párt talpasai úgy megtanulták lerománozni az erdélyi magyart, hogy Gyurcsány is csettinthet elégedettségében. A pártból lassan távoznak azok, akik összeegyeztethetőnek tartották a magyarellenes baloldallal történő összefogást és a nemzeti retorika megőrzését. Azok maradnak, akik elfogadják a Jakab Péter-féle vonalat, amely nem kívánja a balos szavazókat elriasztani a nemzetpolitikai témákkal, s elképzelhetőnek tartja a határon kívüli magyarok szavazati jogának megvonását.
Magyar az, akinek fáj Trianon – tartja a rövid és velős aforizma, amelynek forrása vitatott. Nem csoda, hogy a száz éve ránk kényszerített békeparancs a politikában lakmuszpapírként működik. A baloldalon vagy elhallgatják, vagy félremagyarázzák, következményeit lekicsinylik, a jóvátételt szabotálják.
A jobboldal ezzel szemben igyekszik a problémákat helyretenni a köztudatban. Politikusai egyre többet mernek kimondani e kérdésben, Orbán Viktor sátoraljaújhelyi beszédében a Kárpát-medencei összefogás ismételt meghirdetése mellett rámutatott a trianoni rablóbéke valós előzményeire:
A Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és történelmét.” Hasonló szellemben nyilatkozott Kövér László is. A diagnózis mellett pedig az aprómunkát sem hanyagolják el, ha a mikénttel lenne is vitánk időnként. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés nagyívű koncepciójának egyelőre nincs nemzetpolitikai alternatívája.
Trianon évfordulója valóban a nemzeti összetartozás napja – amire csakis emlékezni lehet, ünnepelni soha, bármit is mondjon bárki. Megmutatja, ki van velünk, és ki ellenünk, ki tartozik a nemzet szolidaritási kötelékébe, és ki a belső ellenség, aki idegen zsoldban, idegen szívvel idegen érdeket követ.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!