2016. július 27., 22:032016. július 27., 22:03
A napokban börtönlázadási hullám söpört végig az országon. A rabok életkörülményeik javítását követelik. Ugyanazt kicsiben, mint amit a norvég tömeggyilkos Breivik nagyban. Figyelemre méltó.
Egyre inkább erősödik bennem egy olyan érzés, hogy az emberiség egyik fele azon iparkodik, hogy valamilyen módon átverje a másik felét. Meggyőződésem, hogy a bűnözők fele sem kerül rácsok mögé – gondolok itt elsősorban a „fehérgalléros” gengszterekre, akik különböző pénzügyi manipulációkkal vagyonokra tesznek szert, egyáltalán nem törvényes úton. Mindazonáltal a börtönök túl vannak zsúfolva, a fogvatartási körülmények a kommunista időkhöz képest nem sokat változtak, annak ellenére, hogy sokan kimondottan életcéljuknak tekintik, hogy ezen változtassanak. Emberek vannak a rácsok mögött is, mondják – bár az állomány minősége nyilván eléggé vitaható. De abban egyetértünk, hogy ettől még nem kell őket középkori körülmények között fogva tartani.
Mi lesz viszont a kórházakban, iskolákban, menhelyeken, öregotthonokban tengődőkkel, egymás hegyén-hátán élőkkel? Az ártatlanul nyomorgókkal? Értük ki küzd? Mert az, hogy esetükben kevesebben emelik fel a szavukat – lásd többek között a nép ügyvédjének aggodalmát a börtönlakók iránt –, a napnál is világosabb.
A rabok különféle módon zsarolják a kormányt. Éhségsztrájkolnak, gyújtogatnak. A betegek hallgatnak. A bűnözőknek mindenféle hiányérzetük van, lázadnak. A beteg ember csendben múlik ki az egészségügy kritikán aluli színvonalának halálos karmai között.
A börtönöket – ahogyan az egészségügyet, az oktatást, a gyermeknevelést és egyebeket – az adófizetők pénzéből tartják fent. Az állam évente nagyjából egymilliárd lejt költ a rabokra. Egy elítélt eltartása 2500 lejbe kerül havonta. A gyermeknevelési segély 84 lej! Ennyit tud a jövőre kisajtolni adópénzünkből a román állam. És hogy a furcsaságokat tovább fokozzuk: egy beutalt beteg napi háromszoros étkeztetését a legtöbb kórháznak körülbelül hét lejből kell megoldania, míg egy kutyamenhelyen 10 lejre esznek az ebadták, naponta.
A börtönprobléma nem elhanyagolható. Vannak helyek, ahol egy ágyban két rab alszik – de ugyanez a helyzet a kórházakban is. Felvetődik a kérdés: kinek is van erkölcsi alapja ahhoz, hogy követelőzzön? Az elítéltek általában erejük teljében levő férfiak, akiknek a társadalom nyújt még egy esélyt. A betegek meg épp hogy támolyognak, és lehet, utolsó nekifutásuknál tartanak a gyógyuláshoz vezető úton.
Egyelőre a rácsok erősebbek a borogatásnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!