
2016. július 27., 22:032016. július 27., 22:03
A napokban börtönlázadási hullám söpört végig az országon. A rabok életkörülményeik javítását követelik. Ugyanazt kicsiben, mint amit a norvég tömeggyilkos Breivik nagyban. Figyelemre méltó.
Egyre inkább erősödik bennem egy olyan érzés, hogy az emberiség egyik fele azon iparkodik, hogy valamilyen módon átverje a másik felét. Meggyőződésem, hogy a bűnözők fele sem kerül rácsok mögé – gondolok itt elsősorban a „fehérgalléros” gengszterekre, akik különböző pénzügyi manipulációkkal vagyonokra tesznek szert, egyáltalán nem törvényes úton. Mindazonáltal a börtönök túl vannak zsúfolva, a fogvatartási körülmények a kommunista időkhöz képest nem sokat változtak, annak ellenére, hogy sokan kimondottan életcéljuknak tekintik, hogy ezen változtassanak. Emberek vannak a rácsok mögött is, mondják – bár az állomány minősége nyilván eléggé vitaható. De abban egyetértünk, hogy ettől még nem kell őket középkori körülmények között fogva tartani.
Mi lesz viszont a kórházakban, iskolákban, menhelyeken, öregotthonokban tengődőkkel, egymás hegyén-hátán élőkkel? Az ártatlanul nyomorgókkal? Értük ki küzd? Mert az, hogy esetükben kevesebben emelik fel a szavukat – lásd többek között a nép ügyvédjének aggodalmát a börtönlakók iránt –, a napnál is világosabb.
A rabok különféle módon zsarolják a kormányt. Éhségsztrájkolnak, gyújtogatnak. A betegek hallgatnak. A bűnözőknek mindenféle hiányérzetük van, lázadnak. A beteg ember csendben múlik ki az egészségügy kritikán aluli színvonalának halálos karmai között.
A börtönöket – ahogyan az egészségügyet, az oktatást, a gyermeknevelést és egyebeket – az adófizetők pénzéből tartják fent. Az állam évente nagyjából egymilliárd lejt költ a rabokra. Egy elítélt eltartása 2500 lejbe kerül havonta. A gyermeknevelési segély 84 lej! Ennyit tud a jövőre kisajtolni adópénzünkből a román állam. És hogy a furcsaságokat tovább fokozzuk: egy beutalt beteg napi háromszoros étkeztetését a legtöbb kórháznak körülbelül hét lejből kell megoldania, míg egy kutyamenhelyen 10 lejre esznek az ebadták, naponta.
A börtönprobléma nem elhanyagolható. Vannak helyek, ahol egy ágyban két rab alszik – de ugyanez a helyzet a kórházakban is. Felvetődik a kérdés: kinek is van erkölcsi alapja ahhoz, hogy követelőzzön? Az elítéltek általában erejük teljében levő férfiak, akiknek a társadalom nyújt még egy esélyt. A betegek meg épp hogy támolyognak, és lehet, utolsó nekifutásuknál tartanak a gyógyuláshoz vezető úton.
Egyelőre a rácsok erősebbek a borogatásnál.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
szóljon hozzá!