
2017. március 22., 14:332017. március 22., 14:33
Hazaszeretet, bátorság, lánglelkűség, márciusi ifjak... Százhatvankilenc évvel az 1848-as forradalom és szabadságharc után egyre több szó cseng üresen. Vagy legalábbis nem eredeti, megszokott értelmét érezzük, amikor beszélünk vagy olvasunk róla. Más kor, más körülmények, más mentalitás, mondaná az ember, amikor évről évre azt látja, hogy az immár nálunk is megünnepelhető nemzeti ünnepeink gyakorta konganak az érdektelenségtől. Ha nincs hivatalos szabadnap, sok emberben fel sem merül, hogy legalább ezen a napon kilépjen pár órára a közös ünneplés színhelyére. De sokszor nem csak a közös rendezvények hiánya lebegteti súlytalanságban 1848 hőseinek tetteit. Egyre több radikális amatőr „történész” kérdőjelezi meg Petőfiék őszinte szándékát, az osztrák rabiga alól való felszabadulás jogosságát összemosva a 19. század közepének forradalmi eseményeit a huszadik század baloldali, kommunista világfelforgatásával vagy a mai álforradalmak ultraliberális hátterével keresve párhuzamot. Sőt, osztrák restaurációt szorgalmazó magyar civilszervezetekről is olvastam bizonyosságként arra, hogy a zavarosban halászóknak semmi sem drága.
Az 1848-as forradalom Magyarország újkori történelmének talán legfontosabb eseménye volt. Nem azért van ez így, mert a kommunista rendszerek az Akasszátok föl a királyokat szerzőjéből valamiféle baloldali hőst akartak faragni. A forradalom eseményei, vívmányai és az érte hozott hatalmas áldozat – mintegy 120 halálra ítélt és kivégzett hős, sok száz ítélet nélkül felkoncolt ember vagy az osztrákok által felbérelt Avram Iancu hadainak erdélyi magyarirtása, az ezernyi bebörtönzött forradalmár és a császári hadseregbe kényszerből besorozott és megalázott magyar honvédek tízezrei – ma már kitörölhetetlen részét képezik a magyar történelemnek. A rabság és az elnyomás alól felszabadulni akaró nép a forradalmat ugyan elbukta, de a szabadságharcot követő példás összefogás hosszabb távon meghozta gyümölcsét. Ahogyan Albert Camus jeles francia író fogalmazott: a fegyveres harc elbukott ugyan, de a kőszívű ember unokái megnyerték azt.
Ez a példás összefogás ismétlődött meg 1956-ban, és erre volna szükség napjaink égető problémáinak orvoslásához is. Ha a mai nemzedékek is átéreznék ennek hívó szavát, sokkal könnyebb volna szót érteni, és „nemzeti minimumot” kialakítani legfontosabb közösségi terveink köré, mint amilyenek az erdélyi magyar autonómiatörekvések. 1848 lánglelkű ifjainak üzenete ez a mai erdélyi magyarság számára. A 12. pontban szereplő, Erdéllyel történő unió ilyen formán még ma is aktuális.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!