
2016. november 19., 20:472016. november 19., 20:47
Amikor 2010-ben a Fidesz kétharmados győzelmet aratott, és a Jobbik mintegy húsz százalékos eredménnyel került be a törvényhozásba, sokan abban reménykedtünk, hogy a két párt – amelynek programja a nemzeti érdek mentén fogalmazódott meg – racionális, célorientált együttműködést fog folytatni, és befejezi azt a testvérharcot, ami a választási kampányban zajlott.
Nem így történt. Ebben mindkét félnek megvan a felelőssége, és nem kétséges, a Fideszé eddig nagyobb volt.
Eddig. Mert a Jobbik legutóbbi lépése, amikor demagóg, hamis érvelés alapján elutasította az Orbán Viktor által a kvótakérdés tárgyában benyújtott alkotmánymódosítás támogatását – amely ily módon nem nyerte el a szükséges kétharmados többséget –, olyan dimenziójú hiba, amihez hasonlót a párt még nem követett el megalakulása óta.
Az vélhetően minden gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy az Európát elözönlő, az EU területére lépve dzsihádot skandáló muzulmán tömeg kontinensünk eddigi történelmének legnagyobb veszélye. Háborúkat lehet elveszteni, majd fel lehet állni a legyőzöttségből, és elégtételt lehet venni. De ha az iszlám kultúra domináns lesz Európában, ha képviselői megszerzik a gazdasági, politikai és katonai kulcspozíciókat, akkor onnan többé nem lesz keresztény feltámadás.
Ennek elhárítása közös európai érdek. A létünkért folyó küzdelemben Orbán Viktor nemzetközi szinten az egyik legjelentősebb vezető, megkockáztatható, hogy Donald Trump győzelméig (akinek tényleges politikájáról egyelőre nem sokat tudhatunk) a legtekintélyesebb, még akkor is, ha Magyarország súlya nem azonos a számosabb és erősebb Lengyelországéval. Orbán erőssége, hogy kezdettől fogva világosan beszélt. A kerítésépítéssel egyelőre megóvta Magyarországot a bevándorlóktól, és elvi iránymutatást is adott Európának. Kontinentális szinten az ő gyengítése a nemzeti szuverenitás védelmezőinek gyengítése, és a létünkre törő globalista erőknek tett szolgálat. Márpedig nem kétséges: a világ e kérdésben nagyon is követi, hogy mi történik Magyarországon, s az alkotmánymódosítás sikertelensége bizony gyengítette Orbán Viktor nemzetközi pozícióit.
E mellett nemzetstratégiai szempontból is rendkívüli jelentőségű lett volna, hogy alkotmányos szintre kerüljön a betelepítési kényszer tilalma. A Jobbik egy húsbavágó nemzetpolitikai kérdést tett kisstílű párttaktikai alkudozás tárgyává. S mindezt olyan érvekkel, amelyek bárki által érzékelhetően gyenge lábakon állnak. A letelepedési kötvények ügye főként gyakorlati síkon bírálható és bírálandó. De ettől még hamis az állítás, miszerint az urnákhoz járuló és érvényesen szavazó magyar állampolgárok 98 százaléka a kötvényekre is nemet mondott. A választók abban a kérdésben tették le voksukat, hogy Brüsszel telepíthet-e Magyarországra bárkit a magyar parlament hozzájárulása nélkül. A szavazás a magyar szuverenitásról szólt, ami egyáltalán nem sérült a kötvények ügyében. E programot a vélt vagy valós magyar gazdasági érdekeknek megfelelően a parlament által támogatott kormány saját akaratából hirdette meg.
Legalább annyira demagóg és alaptalan az az érvelés is, hogy a kötvények a terrorveszélyt növelik. Ki az, aki elhiszi, hogy a terroristák hatalmas pénzt fektetnek magyar államkötvényekbe, hogy átvilágításnak vetik alá magukat, amikor lehetőségük van olcsóbban, a tömegben észrevétlenül elvegyülve Európába jutni?
S akkor még egy szót sem szóltunk arról, mennyire tekintélyromboló az a tény, hogy áprilisban éppen a Jobbik javasolta az alkotmánymódosítást, és jelezte: az előterjesztést majd megszavazzák, amennyiben az az ország érdekét szolgálja.
Végül, de nem utolsósorban támadási felületet nyújtottak ezzel a magatartásukkal a Fidesznek, amely azt ki is használta. A Jobbikot nemzeti szempontból hiteltelennek feltüntető fideszes retorika ellen egyszerűen nincs védekezés. Még az sem, ha most beterjesztik Orbán alkotmánymódosító javaslatát kiegészítve a letelepedési kötvények tiltásával.
A Jobbiknak sikerült egyszerre következetlennek mutatkozni, megtorpedózni egy nemzeti létparancs valóra váltását és elbizonytalanítani vagy rosszabb esetben eltávolítani saját szellemi holdudvarának jelentős részét. Mindezt úgy, hogy mindeközben nyerni nem nyert semmit.
Mi más ez, mint önsorsrontás magas fokon?
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!