
2015. március 14., 12:322015. március 14., 12:32
Egyre telítettebb hónap ez a március. A forradalom évfordulója mellé az utóbbi években felzárkózott a székely mártírok március 10-i napja, a körülötte mind magasabban hömpölygő aktuálpolitikai hordalék pedig az ünnepi szónoklatokat is egyre inkább tematizálni kezdte. Persze nem feltétlenül baj ez, hiszen egy történelmi pillanat akkor marad igazán eleven, ha saját életünket, törekvéseinket is viszontlátjuk benne. A márciusi ifjak üzenete örök, akárcsak a szabadságvágy, az érte hozandó áldozatok pedig soha nem lehetnek porosak, hiszen azokat a pillanat diktálja és szentesíti.
Az idei márciusi szózatokat aligha hagyhatja hidegen Marosvásárhely fekete márciusának immár 25 éves emléke. Annak a kísérletnek az árnyéka, amely ugyan korántsem sikerült kiötlői szándékainak megfelelően, ám így is drámai következményekkel járt – nemcsak a vásárhelyi magyarság szempontjából. Az egykori székely főváros évtizedes magyar közéleti „dermedtsége” nagy mértékben ide vezethető vissza, a város két meghatározó közössége közötti átjárás a minimálisra csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt az egymással szembeni gyanakvás. Nem beszélve arról, hogy a negyedszázaddal ezelőtti események nemcsak az etnikai arányokat változtatták meg radikálisan, hanem a magyar közösségi tudatot is szétverték.
Az 1990-es márciusi események ma is ott élnek a hazai magyarság emlékezetében. A többségben mint életük egyik meghatározó élménye, az első olyan közösségi esemény, amely nem a gépfegyverek, a terroristákkal való fenyegetőzés árnyékában zajlott. Amikor tízezrek indultak ünnepelni kokárdába öltöztetett szívvel, s csordultig telt lélekkel tértek haza. A folytatás a kijózanodásé volt – de szerencsére a józanságé is. Mert csak árnyalatokon múlott, hogy néhány nap múlva nem indultak el Vásárhely irányába a székelyföldi „szabadcsapatok”, okot és alkalmat szolgáltatva egy, talán a ’89 decemberinél is véresebb folytatásra.
Március idei idusán bizonyára többször, sok helyen halljuk majd a Székely Szabadság Napjának korlátozását, az ügyben újra csak elmaradó összefogás fölötti búcsálódást, az egységre való felszólítást. A reménylistára hadd csempésszük fel a Ion Iliescu elleni vádemelés minden korábbinál nagyobb valószínűségét, még akkor is, ha a hatalomátmentés frontemberét „egyelőre” csak a bányászjárás kapcsán készülnek felelősségre vonni. Innen ugyanis már csak egy lépés lehet a fekete március ügyében való számonkérés, ami sokat segíthet abban, hogy március ledobja ballasztjait, és újra az ifjú lelkületeké legyen. Mert valóban nem véneknek való hónap ez.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!