
2015. március 14., 12:322015. március 14., 12:32
Egyre telítettebb hónap ez a március. A forradalom évfordulója mellé az utóbbi években felzárkózott a székely mártírok március 10-i napja, a körülötte mind magasabban hömpölygő aktuálpolitikai hordalék pedig az ünnepi szónoklatokat is egyre inkább tematizálni kezdte. Persze nem feltétlenül baj ez, hiszen egy történelmi pillanat akkor marad igazán eleven, ha saját életünket, törekvéseinket is viszontlátjuk benne. A márciusi ifjak üzenete örök, akárcsak a szabadságvágy, az érte hozandó áldozatok pedig soha nem lehetnek porosak, hiszen azokat a pillanat diktálja és szentesíti.
Az idei márciusi szózatokat aligha hagyhatja hidegen Marosvásárhely fekete márciusának immár 25 éves emléke. Annak a kísérletnek az árnyéka, amely ugyan korántsem sikerült kiötlői szándékainak megfelelően, ám így is drámai következményekkel járt – nemcsak a vásárhelyi magyarság szempontjából. Az egykori székely főváros évtizedes magyar közéleti „dermedtsége” nagy mértékben ide vezethető vissza, a város két meghatározó közössége közötti átjárás a minimálisra csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt az egymással szembeni gyanakvás. Nem beszélve arról, hogy a negyedszázaddal ezelőtti események nemcsak az etnikai arányokat változtatták meg radikálisan, hanem a magyar közösségi tudatot is szétverték.
Az 1990-es márciusi események ma is ott élnek a hazai magyarság emlékezetében. A többségben mint életük egyik meghatározó élménye, az első olyan közösségi esemény, amely nem a gépfegyverek, a terroristákkal való fenyegetőzés árnyékában zajlott. Amikor tízezrek indultak ünnepelni kokárdába öltöztetett szívvel, s csordultig telt lélekkel tértek haza. A folytatás a kijózanodásé volt – de szerencsére a józanságé is. Mert csak árnyalatokon múlott, hogy néhány nap múlva nem indultak el Vásárhely irányába a székelyföldi „szabadcsapatok”, okot és alkalmat szolgáltatva egy, talán a ’89 decemberinél is véresebb folytatásra.
Március idei idusán bizonyára többször, sok helyen halljuk majd a Székely Szabadság Napjának korlátozását, az ügyben újra csak elmaradó összefogás fölötti búcsálódást, az egységre való felszólítást. A reménylistára hadd csempésszük fel a Ion Iliescu elleni vádemelés minden korábbinál nagyobb valószínűségét, még akkor is, ha a hatalomátmentés frontemberét „egyelőre” csak a bányászjárás kapcsán készülnek felelősségre vonni. Innen ugyanis már csak egy lépés lehet a fekete március ügyében való számonkérés, ami sokat segíthet abban, hogy március ledobja ballasztjait, és újra az ifjú lelkületeké legyen. Mert valóban nem véneknek való hónap ez.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!