Költészet napi rendezvény Csíkszeredában. A jó versek iránt mindig van igény
Fotó: Borbély Fanni
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
2025. április 26., 10:102025. április 26., 10:10
2025. április 30., 13:382025. április 30., 13:38
Buszon utazva, parkban ülve, orvosi rendelőben várakozva, de még sétálás közben is sokan a telefonjukat bügyürgetik. Nézik a közösségi médiát, a különböző minivideókat, híreket és még ki tudja mi mindent. Én többnyire egyiket sem. Figyelem az embereket, az épületeket, a tájat. Az utóbbi időben viszont rákaptam a kvízek megoldására. Az egyik ilyen alkalommal ugrott be – a reklámok között? – egy érdekesnek szánt cikk a 2000-es évek legjobb 10 magyarországi verséről. Irodalmat és főleg verset kedvelő emberként azonnal abbahagytam a kvíz kitöltését és rákattintottam az említett cikkre. Bár ne tettem volna.
Először azoknak a neveit sorolták fel, akik részt vettek a lista összeállításában. Mint a kortárs magyarországi irodalmat mellőző személy, nyilván senkit nem ismertem a kritikusok közül, s így utólag gondolkozva talán nem is vesztettem sokat. Hamar rátértem viszont a listára. A top tízben hat vagy hét költő versét sorolták fel. A verscím alapján azonnal rákerestem az elsőre, és olvasni kezdtem.
Két-három szóból álló verssorok egymásutánisága következett, amelyekből nem hiányzott a rím, minden sorban egy szó folyamatosan ismétlődött (nem kifejezetten zavaróan). No – gondoltam magamban – még szabadverset is lehet jól megírni.
Utalás volt sok mindenre, burkoltan a magyarországi kisebbségekre (nyilván pozitív értelemben), aztán megjelent egy férfi nemi szerv is a legalpáribb kifejezéssel (igen, az f kezdőbetűjű), a végén pedig enyhe célzás az állami berendezkedésre. Hogy aztán rájöjjek, az egész vers arról szól – ha valóban jól értettem –, hogy valaki el akarja hagyni Magyarországot. Hogy miért, azt már kezdi sejteni a kedves olvasó.
Nem tudtam megállni ezek után, s immár nem a többi versről, hanem magáról a szerzőről kezdtem „érdeklődni”. Lássuk csak, jelen van-e a közösségi médiában? Profilját hamar megkaptam, s kezdtem nézelődni a közzétett tartalmakban. No ott aztán volt, kérem szépen, minden, mi szem-szájnak ingere (bár nekem inkább a hányinger szó jutott eszembe): az irodalmi jellegű tevékenységek mellett ugyanis Pride-tüntetés, Népszavában megjelent interjú, kordonbontás a Karmelitánál, szolidaritás a magyarországi kormánypárt Lendvay utcai székházánál levő zavargásokkal, a mi házunk tájáról pedig hasonló történetekkel.
Félreértés ne essék: a véleményszabadság alapján mindenkinek jogában áll kritizálni bárkit, a művészi szabadság értelmében pedig (akár a közerkölcsöt is bizonyos fokig sértve) bármit leírni. Csak már
Madarat tolláról, embert barátjáról – tartja a közmondás. És hát úgy látszik, ez érvényes az irodalmi ízlések (és pofonok?) szintjén is.
S mielőtt még valaki azzal vádolna, hogy óriási túlzásokba estem, álljon itt a szóban forgó költő (aki nemrég a fővárosi polgármestertől Budapestért-díjat kapott) kétes értékű alkotásaiból egy-két csemege. „Mise után leszavaztak / bezabáltak be is basztak”, „szívem minden melegével leszoplak / az okosok úgyis mindent beszopnak”.
Nem marad más hátra, mint a kedves olvasóra hagyni, hogy eldöntse: vajon a többi versre és költőre is kíváncsi lettem?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!