Költészet napi rendezvény Csíkszeredában. A jó versek iránt mindig van igény
Fotó: Borbély Fanni
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
2025. április 26., 10:102025. április 26., 10:10
2025. április 30., 13:382025. április 30., 13:38
Buszon utazva, parkban ülve, orvosi rendelőben várakozva, de még sétálás közben is sokan a telefonjukat bügyürgetik. Nézik a közösségi médiát, a különböző minivideókat, híreket és még ki tudja mi mindent. Én többnyire egyiket sem. Figyelem az embereket, az épületeket, a tájat. Az utóbbi időben viszont rákaptam a kvízek megoldására. Az egyik ilyen alkalommal ugrott be – a reklámok között? – egy érdekesnek szánt cikk a 2000-es évek legjobb 10 magyarországi verséről. Irodalmat és főleg verset kedvelő emberként azonnal abbahagytam a kvíz kitöltését és rákattintottam az említett cikkre. Bár ne tettem volna.
Először azoknak a neveit sorolták fel, akik részt vettek a lista összeállításában. Mint a kortárs magyarországi irodalmat mellőző személy, nyilván senkit nem ismertem a kritikusok közül, s így utólag gondolkozva talán nem is vesztettem sokat. Hamar rátértem viszont a listára. A top tízben hat vagy hét költő versét sorolták fel. A verscím alapján azonnal rákerestem az elsőre, és olvasni kezdtem.
Két-három szóból álló verssorok egymásutánisága következett, amelyekből nem hiányzott a rím, minden sorban egy szó folyamatosan ismétlődött (nem kifejezetten zavaróan). No – gondoltam magamban – még szabadverset is lehet jól megírni.
Utalás volt sok mindenre, burkoltan a magyarországi kisebbségekre (nyilván pozitív értelemben), aztán megjelent egy férfi nemi szerv is a legalpáribb kifejezéssel (igen, az f kezdőbetűjű), a végén pedig enyhe célzás az állami berendezkedésre. Hogy aztán rájöjjek, az egész vers arról szól – ha valóban jól értettem –, hogy valaki el akarja hagyni Magyarországot. Hogy miért, azt már kezdi sejteni a kedves olvasó.
Nem tudtam megállni ezek után, s immár nem a többi versről, hanem magáról a szerzőről kezdtem „érdeklődni”. Lássuk csak, jelen van-e a közösségi médiában? Profilját hamar megkaptam, s kezdtem nézelődni a közzétett tartalmakban. No ott aztán volt, kérem szépen, minden, mi szem-szájnak ingere (bár nekem inkább a hányinger szó jutott eszembe): az irodalmi jellegű tevékenységek mellett ugyanis Pride-tüntetés, Népszavában megjelent interjú, kordonbontás a Karmelitánál, szolidaritás a magyarországi kormánypárt Lendvay utcai székházánál levő zavargásokkal, a mi házunk tájáról pedig hasonló történetekkel.
Félreértés ne essék: a véleményszabadság alapján mindenkinek jogában áll kritizálni bárkit, a művészi szabadság értelmében pedig (akár a közerkölcsöt is bizonyos fokig sértve) bármit leírni. Csak már
Madarat tolláról, embert barátjáról – tartja a közmondás. És hát úgy látszik, ez érvényes az irodalmi ízlések (és pofonok?) szintjén is.
S mielőtt még valaki azzal vádolna, hogy óriási túlzásokba estem, álljon itt a szóban forgó költő (aki nemrég a fővárosi polgármestertől Budapestért-díjat kapott) kétes értékű alkotásaiból egy-két csemege. „Mise után leszavaztak / bezabáltak be is basztak”, „szívem minden melegével leszoplak / az okosok úgyis mindent beszopnak”.
Nem marad más hátra, mint a kedves olvasóra hagyni, hogy eldöntse: vajon a többi versre és költőre is kíváncsi lettem?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!