
2016. február 06., 17:192016. február 06., 17:19
Ósdi, régimódi vagy. Nem értesz hozzá, meg különben is, szűklátókörű és szélsőséges is – mondják, amikor csóválgatom a fejem látva, milyen érthetetlen néha a mai kultúra. Merthogy a disszonáns hangokat nem nevezem zenének, az értelmezhetetlen vonalakat festészetnek, a trágár és érthetetlen szöveget pedig költészetnek. Hogy a színházi produkciókról és a különböző díjakat nyerő filmekről most ne beszéljek. Tetszik érteni, ugye?
Pedig most ez a divat. Akik nem illeszkednek bele a fősodorba, akik nem a conchitawurstokat ajnározzák, azok maradiak, konzervatívak, vagyis a társadalom kerékkötői. Legalábbis ezt mondogatják a vén kontinenst tönkretevő liberálisok. És az emberek el is hiszik, ugyanis ők mindenhol ott vannak. Kezükbe kaparintották a tankönyvszerkesztést és kiadást, a kultúra minden szegletébe beleivódtak, ahogy a szú a fába. És ami még rosszabb, a sajtót is rég ők irányítják. A kritikát is ők írják, mint ahogy a divatot és legújabban az erkölcsöt is ők akarják megszabni. Az ösztöndíjakat és kitüntetéseket egymásnak adogatják, nem csoda, hogy úgy tűnik: a világ mintha csak belőlük állna. Holott létezik még a nép is, az istenadta nép, amely alant van, és csak néha forrong, néha emeli fel szavát. Olyankor azonban megjelennek a jólfizetett megmondóemberek, akik a politikai korrektség nevében, a toleranciára és a másság tiszteletére hivatkozva visszadöngölik az embert a láthatatlanságba: a hittel, a véleményünkkel, a kereszténységgel maradjunk otthon, a négy fal között. Az nem tartozik másra, csak ránk.
Sajtó- és véleményszabadság van. Csakhogy az nem a miénk, hanem az övéké. A szólásszabadság. Csak nekik szabad szólniuk. Nekünk nem, mert az már szélsőségesség…
Pedig jó lenne, ha Európa népei felébrednének. No meg tisztogatnának: maguk körül és maguk között. Mert ameddig a kultúrában a liberálisok irányítanak, a politikában sem szabadulunk meg tőlük. És fordítva. Van, ahol ez már elkezdődött. De csak kis lépésekben. Nagyokban nem lehet, mert óriási ellenállásba ütközik. Ahogy Márai Sándor fogalmaz: semmi sem olyan veszélyes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, amely már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.
A liberalizmus remélhetőleg végnapjait éli. A migránsáradat, a rosszul értelmezett multikulti ezt a közelmúltban végérvényesen bebizonyította. Csakhogy a harc iszonyatosan nehéz lesz, hiszen a megszerzett hatalmat nehezen akarják kiengedni karmaik közül. Érdemes azonban sietni, amíg nem késő. Amíg nem válik valóra az osztrák–japán származású, szabadkőműves Kalergi grófnak a páneurópai terve, melynek értelmében nemcsak a nemzeti határok tűnnek el, hanem maguk a nemzetek is.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
szóljon hozzá!