2015. március 28., 13:482015. március 28., 13:48
Ha egyetemesen igaz az állítás, miszerint megtámadottság esetén a közösség összezár, az erdélyi magyarságra is ráköszön végre a mindenféle zavaró körülményeket félresöprő egységösztön. A közelmúlt több zaklató történése mellé ugyanis felsorakozott az Európa Tanács monitoringbizottságának állásfoglalása, miszerint az ügy kényességére való tekintettel nem hivatott állást foglalni a székelység külön közigazgatási egységigényében. A másik pofont már a fal adta: a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott javak ügyében. Nem mellékesen: a gyulafehérvári érsekség hatáskörébe tartozóéban is.
Első látásra távol dübörög egymástól a két ügy – és nemcsak földrajzi értelemben. A strasbourgi történet a romániai regionalizációs tervek elleni székelyföldi tiltakozásról szól, arról a közel ötven önkormányzati állásfoglalásról, amely a Székelyföld nevű közigazgatási egységhez tartozás szándékát intézményesíti – és amelyről a román állam nem hajlandó tudomást venni. A másik közelebbi, de távolról ered: az egyházi visszaszolgáltatások ügyének különböző szálait kezdte húzogatni a DNA.
Ha összehangolt támadásról talán nem is, egységes stratégiáról mindenképpen árulkodik a két folyamat: az erdélyi magyarság jogainak semmibe vételéről. A beolvasztási, felszámolási szándék közel évszázados, az e tekintetben megszólaló többségi hatalommal lassan úgy vagyunk, hogy már akkor sem hiszünk neki, ha kérdez. A kompakt közigazgatási egység megteremtése ugyanis az önrendelkezési törekvések egyik előszobája lehetne. Annak ellehetetlenítése, a székely megyék szlovák típusú felhígítása pedig épp az autonómia kivívásának útjába fektetne újabb „tanakadályokat”. Ezért kell valamennyi hazai és nemzetközi fórumon minden eszközt felhasználva olyan konjunktúrát teremteni, amelyben még az uniós regionalizációs elvekre hivatkozva se lehessen azt meglépni. A strasbourgi félsiker-félkudarc is ennek fényében vizsgálandó: míg a korábbi monitoringülésnek a napirendjére sem kerülhetett a székely kérdés, addig Strasbourgban már a „kényes” minősítés okán hárította felsőbb fórumokhoz a bizottság a véleményalkotás felelősségét.
Az egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának felülvizsgálatára pedig nemcsak a DNA-s úthenger megfékezhetetlenségének okán lehetett számítani. A Mikó-perben hozott ítélet szinte borítékolta az ügy folytatását, s csak reménykedhetünk benne, hogy legalább formailag nem találnak rajta fogást az antikorrupciós vizsgálódók. A két kényes ügy mindenesetre sorait záró egységre szólítja a hazai magyar közösséget. De ez már a harmadik kényes ügy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!