
2015. március 28., 13:482015. március 28., 13:48
Ha egyetemesen igaz az állítás, miszerint megtámadottság esetén a közösség összezár, az erdélyi magyarságra is ráköszön végre a mindenféle zavaró körülményeket félresöprő egységösztön. A közelmúlt több zaklató történése mellé ugyanis felsorakozott az Európa Tanács monitoringbizottságának állásfoglalása, miszerint az ügy kényességére való tekintettel nem hivatott állást foglalni a székelység külön közigazgatási egységigényében. A másik pofont már a fal adta: a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott javak ügyében. Nem mellékesen: a gyulafehérvári érsekség hatáskörébe tartozóéban is.
Első látásra távol dübörög egymástól a két ügy – és nemcsak földrajzi értelemben. A strasbourgi történet a romániai regionalizációs tervek elleni székelyföldi tiltakozásról szól, arról a közel ötven önkormányzati állásfoglalásról, amely a Székelyföld nevű közigazgatási egységhez tartozás szándékát intézményesíti – és amelyről a román állam nem hajlandó tudomást venni. A másik közelebbi, de távolról ered: az egyházi visszaszolgáltatások ügyének különböző szálait kezdte húzogatni a DNA.
Ha összehangolt támadásról talán nem is, egységes stratégiáról mindenképpen árulkodik a két folyamat: az erdélyi magyarság jogainak semmibe vételéről. A beolvasztási, felszámolási szándék közel évszázados, az e tekintetben megszólaló többségi hatalommal lassan úgy vagyunk, hogy már akkor sem hiszünk neki, ha kérdez. A kompakt közigazgatási egység megteremtése ugyanis az önrendelkezési törekvések egyik előszobája lehetne. Annak ellehetetlenítése, a székely megyék szlovák típusú felhígítása pedig épp az autonómia kivívásának útjába fektetne újabb „tanakadályokat”. Ezért kell valamennyi hazai és nemzetközi fórumon minden eszközt felhasználva olyan konjunktúrát teremteni, amelyben még az uniós regionalizációs elvekre hivatkozva se lehessen azt meglépni. A strasbourgi félsiker-félkudarc is ennek fényében vizsgálandó: míg a korábbi monitoringülésnek a napirendjére sem kerülhetett a székely kérdés, addig Strasbourgban már a „kényes” minősítés okán hárította felsőbb fórumokhoz a bizottság a véleményalkotás felelősségét.
Az egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának felülvizsgálatára pedig nemcsak a DNA-s úthenger megfékezhetetlenségének okán lehetett számítani. A Mikó-perben hozott ítélet szinte borítékolta az ügy folytatását, s csak reménykedhetünk benne, hogy legalább formailag nem találnak rajta fogást az antikorrupciós vizsgálódók. A két kényes ügy mindenesetre sorait záró egységre szólítja a hazai magyar közösséget. De ez már a harmadik kényes ügy.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!