
2017. február 26., 16:012017. február 26., 16:01
Gutenberg óta nagyot változott a világ. Maga a tény, hogy az emberiség túlélte az eltelt fél évezredet, kisebb csodának számít. Volt idő, amikor a betűnek szánt ólomból inkább golyót készítettek, és máglyán égették a könyveket mindenféle ideológiák nevében. De az emberek olvasás iránti készségét, a gyönyörűséget, amit a leírt, majd kinyomtatott szavak és mondatok okoztak, nem lehetett elpusztítani.
Egy félreértett fordításra alapozva néhány sajtótermékben napvilágot látott az a hír, miszerint a finn gyerekeket (illetve az Egyesült Államok egyes tagországainak nebulóit) többé nem tanítják meg kézzel írni az iskolában. Mindössze arról van szó, hogy írott betűket nem tanulnak az iskolások, nyomtatott betűkkel viszont továbbra is írnak majd leckét, dolgozatot. A számítógépek, okostelefonok világában ez már-már természetesnek is vehető. Ettől nem lett jobb a világ, de tagadhatatlan, hogy kényelmesebbé vált. Ugyanakkor az állandó gombnyomkodásért – bár igencsak idegesítő szokás – sem ítélném el a mai fiatalokat, hiszen minden nemzedék jócskán elüt szokásaiban, elveiben, divatjában az előzőtől. Annyi bizonyos, hogy a 21. század nem a golyóstollal teleírt papírosokról szól majd.
A technika fejlődésével együtt nemcsak az írás, de az olvasási szokások is megváltoztak. Szinte naponta elhangzik, hogy a nyomtatott sajtónak befellegzett, nincs jövője. Már nemcsak híreket találunk egy kattintással, hanem könyveket, tudományos értekezéseket, történelmet, bármit, amit szeretnénk. Sokan hangoztatják, hogy a lapok, folyóiratok, sőt, a nyomtatott könyvek is fölöslegessé váltak. Szerencsére nem mindenki ért ezzel egyet. Vannak még jó értelemben vett fanatikusok, akik életben tartják az „elavult” módszereket. Vagyis kézzel fogható, tapintható, „nyomdaillatú” terméket adnak az olvasók kezébe. Aki nem élte meg a cenzúra áldatlan tevékenységét – és egyre többen vannak ilyenek –, az nem értheti, honnan ez a ragaszkodás a nyomtatott betűk, szavak, mondatok iránt. Amikor bárhol bármit le lehet írni, eszünkbe sem jut, hogy az ember elhallgattatása az egyik legnagyobb bűn, amit csak elkövettek ellenünk a történelem folyamán.
Lapok, folyóiratok szűnnek meg különféle okokból. Talán nincs is recept arra, hogyan lehetne életben tartani a nyomtatott sajtót. Ám bármerre kanyarodjon világunk, mesék mindig kellenek. Az új idők kép és hangzavarában üdítő fellapozni a hatvanéves Napsugárt, a Kárpát-medence egyik legrégebbi gyermeklapját. Olvasva a lapot, a megmaradás „titkára” is fény derül: a színvonalat, a hozzáállást, a munkát egy pillanatra sem szabad alább hagyni!
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
szóljon hozzá!