Hirdetés

Évzáró

Nánó Csaba

2016. december 23., 20:142016. december 23., 20:14

Nem panaszkodhatom az Úr 2016. évére. Ha egy évvel öregebb is lettem – éveim számát tekintve, lelkemben még gyermek –, visszakaptam egészségemet (remélhetőleg tartósan), újra teljes gőzzel dolgozhatom, tavalyi levelemet pedig az angyalka elolvasta, és komolyan vette.

Történtek örömteli dolgok is. Úgy is mondhatnám: csak azok történtek. Köztük olyanok is, amelyek nem is annak indultak. Hiszen annak ellenére (vagy köszönhetően), hogy korábbi lakhelyemet fránya külföldi befektetők bontják, két évtized után bezárult a kör. Amibe beletartozik a Park, a Tér, az Utca, a Meredek és nem utolsó sorban a Ház.

A kör megszakadt, a gömb kipukkadt, az egyenes életvonal megtört, amikor kényszerűségből elhagytuk a szülői házat. Három és fél évtized után idegen környezetben ébredtem, a jól ismert utcák, terek helyett ismeretlen helyeken jártam, de a lelkem mindig visszavágyott oda, ahol Marton Lili gépelt egy tetőlakás teraszán, Kiss Jenő költő vásárolt a szomszéd üzletben, ahol lánya, Dalma volt az üzletvezető, vagy Méhes György őszes feje bukkant fel rendszeresen a sarok mögül. Akkor nekem még nem voltak „valakik”, csupán kedves emberek, akik belakták a környezetemet.

Költözés után szüleim még hat évet éltek. Soha arra a környékre nem mentek többet. Én is félve. Sírás fojtogatott, ha arra jártam. Megannyi élmény, emlék, barátok, szomszédok, nevetések meg sírások, szerelmek és szakítások kötöttek oda ezer meg ezer láthatatlan szállal. No meg a Ház. Ami megvan még. De nem olyan….

Itt ismertem minden utcát, járdát, kerítést és kutyát. Két évtized alatt minden átalakult, egyedül a Nap kél ugyanott. A fiatalkori kirándulások zöld füves rétjein tömbházak épültek. Régi utcák szűntek meg, újak születtek a semmiből. Illetve dehogy a semmiből: az elképzelés és rendszer nélküli beépítésből.

Körbejárunk: a tervektől a lemondásig, az örömtől a bánatig, a nemléttől az elmúlásig. Bölcsőtől sírig, háztól házig. És bár a tér valószínűleg végtelen, néha mégis bezárul a kör. Visszafordulunk oda, ahonnan indultunk. A Házhoz. A Térhez. A Parkhoz.

Gyarló önmagunkhoz.


A Hóember

A hóemberre borzalmas magány telepedett. Ilyet még sosem érzett.

Azelőtt soha nem fázott, most pedig rázta a hideg. A Hóember belső lázban égett.

Nem tudta, mitől.

Csak azt érezte, hogy az egyedüllét ellepi fejét, murokorrát, seprűkezét, gömbölyű hasát, golyólábát.

A Hóember nagyon árvának érezte magát.

Kisgyerekek játszottak a parkban, a nagy hóban is labdát dobáltak egymásnak. A labda elgurult, a Hóember előtt állt meg. Szőke, borzos, a játék örömétől kipirult arcú kislány szaladt utána. És ahogy felkapta a labdát, érezte, hogy az előtte álló Hóemberrel baj van.

– De szép vagy, Hóember – szólt a kislány. – Csak olyan szomorú…

– Magányos vagyok, kislány. Nagyon fáj ezért a szívem.

A Hóembernek egy könnycsepp indult lassan lefele az arcán.

– Ne sírj, Hóember – mondta a kislány. – Mi szeretünk!

– Éppen ez a baj, látod. Mire megszeretnek, társra lelek, jön a tavasz, és én elolvadok. Semmi sem marad utánam – sóhajtott nagyot a Hóember. Seprűkezével megtörölte a szemeit, és megpróbált mosolyogni.

De ez sehogy sem ment neki. Sajnálta magát, és sajnálta az embereket.

Tudta, hogy egyedül lesz, amikor a tavaszi nap melege elolvasztja hótestét.

Ahogyan érezte a véget, úgy lett egyre magányosabb. Akárcsak az emberek.

Aztán hirtelen felderült fagyott arca. Eszébe jutott, hogy tavasszal még több kisgyerek fog labdázni a parkban, a vándormadarak is hazatérnek, a csillagok ragyogni fognak, és minden réten virág nyílik majd. Erre a teljesen közhelyes gondolatra a Hóember elmosolyodott, és megbékélve önmagával és a világgal, csendesen átadta magát az olvadásnak. Az elmúlásnak.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 07., szerda

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban

Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.

Gyula élő történelme: látogatás a polgári múltat őrző Ladics-házban
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...
2026. január 02., péntek

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról

Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.

Kolozsvár, New York, Fülöp-szigetek, de a legjobb Erdélyben: Baloga István vízilabdázóval sportról és családról
2025. december 30., kedd

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő

Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.

Kemény hideggel indul az újév, de a hétvégére enyhül az idő
Hirdetés
2025. december 28., vasárnap

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában

Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.

Spanyolországi útinapló: narancsfák és mór erődök árnyékában
2025. december 27., szombat

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző

Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.

Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
2025. december 26., péntek

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)

Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.

Így lesz közönségből közösség. Színpad és katedra között Miklós Gyurival (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 23., kedd

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.

Édes időutazás Gyulán: érdemes belekóstolni a Százéves Cukrászda kínálatába
2025. december 23., kedd

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében

Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.

Hidegfront és havazás: bekeményít az idő az év utolsó hetében
2025. december 22., hétfő

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról

A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.

Ceaușescu diktatúrája rózsaszín fényben – Történelemtanár a fiatalokat elérő TikTok-tartalmakról
Hirdetés
Hirdetés