
2016. január 09., 19:362016. január 09., 19:36
A tavalyi év nem mindenkinek alakult egyformán. Az egyik jobboldali újságíró ismerősömet kirúgták az állásából. Pedig jó munkaerő volt, ügyesen dolgozott. Talán éppen ez volt a gond – mondtam magamban. Vagy inkább az, hogy nem volt elég „hajlékony” a vezetőség irányába. Igyekezett innen-onnan segítséget kérni, de nem kapott, ezért új területen próbált szerencsét. Az újságírással nem hagyott fel teljesen, de már nem a régi elkötelezett személy köszönt vissza a sorok mögül. Saját bevallása szerint inkább a baloldalon próbálkozik. „Húszéves tapasztalatom szerint ott nagyobb befogadásra számíthatok”– mondta nemrég elkeseredetten. Én pedig nem ellenkeztem vele. Keserűségét megértettem, s helyzetét ismerve döntését nem vitattam.
Ismerősöm egyik barátjával állítólag éppen a fordítottja történt: alaposságának és állhatatosságának köszönhetően lépett egyet a ranglétrán. Ettől azonban mintha megváltozott volna – mesélik. Régi jobboldali énjét visszafojtotta, s egy nem létező megfelelési kényszer hatása alá került. Vagy mégiscsak létező? Lehetséges, hogy már a jobboldalon is érvényesül a liberális cenzúra? Hogy nem szabad írni olyan témákról, amelyeket néhány évvel ezelőtt természetesnek tartottunk? Hogy jobboldalon is van olyan polkorrekt maszlag, melynek alapján tiszteletben kell tartani az úgynevezett „másságot”? És nem szabad a hagyományos, keresztyén családi értékrendre építő társadalmat tönkretevő liberális, kozmopolita világot kritizálni? És vannak tabutémák, amelyekről írni retorziót von maga után, mert rögtön kirekesztő, szélsőséges, intoleráns a szerző?
Valószínűleg igen. Pedig azt gondolná az ember, hogy ha már évek óta nem a baloldal van hatalmon, akkor változik a helyzet. Úgy tűnik, változik, csak nem abba az irányba, amelyikbe gondolnánk. A sajtó- és véleményszabadság csak a törvényben mutat jól, a valóságban már sokaknak kényelmetlen. Ezért ha a jobboldali újságíró élni akar, akkor bulvárosodik, jópofáskodik vagy az időjárásról ír. Ugyanis az mindig aktuális. Bár az utóbbi években az is egyre szélsőségesebb…
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!