
Kormányközi konferencia keretében január 21-én hivatalosan is megkezdődtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai. Az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja öszsze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről.
2014. február 08., 11:492014. február 08., 11:49
2014. február 08., 11:502014. február 08., 11:50
A zöld jelzést Belgrád tulajdonképpen már január 16-án megkapta, amikor az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel fogadta el a Szerbiáról szóló jelentést, amelynek legfontosabb passzusa az uniós közvetítéssel tavaly kidolgozott szerb–koszovói megállapodás volt. Belgrád ebben vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét – lényegében felszámolja az ottani párhuzamos intézményrendszert –, Pristina pedig helyhatósági választásokat ír ki Koszovó teljes területén. Az EP ezzel gyakorlatilag áldását adta a csatlakozási tárgyalásokra, a szerbek pedig úgy számolnak, hogy 2020-ban már EU-tag lehet az ország, miután a jogszabályokat már 2004-ben elkezdték összehangolni az uniós normákkal.
Nyertes csata, de hol a háború vége?
A tárgyalások megkezdésével Szerbia megnyerte első jelentős csatáját, de a csatlakozásig úgy kell rendezni a külkapcsolatokat, hogy a nemzeti érdekek ne sérüljenek – jelentette ki Ivica Dacsics kormányfő (képünkön). Szerbia számára ugyanis nagyon fontos, hogy az EU csak akapcsolat normalizálását kérje tőle, ne pedig Koszovó függetlenségének elismerését. Mindez azonban máris ellentmondást szül: a szerb alkotmány az ország szerves részeként kezeli Koszovót, amellyel a csatlakozási feltétel egyikeként meg nem támadási egyezményt kell kötnie, ami a függetlenség elismerését is jelentené.
A 2008-ban elszakadt Koszovó önállóságát már csak öt uniós ország nem ismeri el – köztük a szomszédos Görögország sem –, de a törékeny béke mögött sok a feszültség. Példa erre, hogy a minap ismeretlenek lelőtték Dimitrije Janicsijevics mitrovicai szerb helyhatósági képviselőt – Jelko Kacsin, az EP szerbiai jelentéstevője ezt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elleni merényletnek nevezte. Pristina szerint viszont a pozitív EP-jelentés hamis információkra támaszkodik, és csak az volt a célja, hogy Szerbiával megkezdhessék a tárgyalásokat.
Borulhat a forgatókönyv
Noha a politikai elit és szerbiai pártok többsége üdvözölte a tárgyalások megkezdését, a csatlakozást ellenzők is akadnak bőven. Szlobodan Szamardzsics, a jobbközép Szerbiai Demokrata Párt elnöke szerint az EU olyan mély válságban van, hogy nem tudja állni a bővítés költségeit. A szerbek számára nem lesz hozadéka a belépésnek, példa erre Horvátország, amely a csatlakozás miatt ragadt recesszióba – állítja Szamardzsics. A kijelentés annak tükrében válhat fontossá, hogy Szerbiában előrehozott választások lehetnek, ahol teret nyerhetnek az EU-szkeptikusok. Az integrációs folyamat elakasztásához is vezethet, ha a szerb elnök konzervatív pártja jutna nagyobb befolyáshoz, Tomiszlav Nikolics ugyanis nem hajlandó kompromisszumra Koszovó ügyében.
A tárgyalások megkezdését sokan gazdasági szempontok miatt ellenzik, attól tartanak, hogy a piacnyitás után elárasztják az országot az olcsó áruk, ellehetetlenítve ezzel a helyi vállalkozásokat. A kereskedelmi megállapodások 2009-es életbe lépése és 2013 októbere között Szerbia 2,7 milliárd euró értékben exportált az unióba, míg az import értéke 1,1 milliárd volt. A stabilizációs és társulási egyezmény (SAA) alapján idén januártól a szerb termékek többsége vámmentességet élvez, néhány stratégiai fontosságú mezőgazdasági termék forgalmazását azonban továbbra is védővámmal korlátozzák. Mások a termőföldeket féltik a külföldiektől, Milan Prostran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsadója már most a 2017-ig tartó moratórium meghosszabbítását sürgeti Brüsszelben.
Hidegzuhany a Fitchtől
Belgrád fő gondja azonban mégiscsak a gazdaság helyzete. A piaci finanszírozásra törekvő gazdaságpolitika esélyeit rontotta a Fitch Ratings lépése. A nemzetközi hitelminősítő a devizában, illetve dinárban fennálló hosszú lejáratú szerb államadósság besorolását az eddig is bóvlinak számító BB mínuszról a spekulatív sávon belül még mélyebbre, B pluszra rontotta. Szerbia változatlanul sebezhető a globális finanszírozási feltételek romlása és a magas árfolyamkockázat miatt, hiszen a GDP 62 százalékát meghaladó adósságának 80 százaléka devizaadósság – indokolta döntését a Fitch.
A növekedési ütem a következő két évben éves átlagban 2 százalék alatt lesz, a nagy részben szolgáltatásokra épülő gazdaság súlyos likviditáshiánnyal küzd. Az idei költségvetés 5,5 milliárd euró új hitel felvételével számol, ebből 2,9 milliárdot a korábbi hitelek törlesztésére kell fordítani.
A gazdaságélénkítéshez szükséges projektek finanszírozására további 8 milliárd euróra lenne szükség, de mára bizonytalanná vált az Egyesült Arab Emírségektől tavaly kért 3 milliárd eurós kölcsön sorsa is – ezt biztosan nem folyósítják a belpolitikai erőviszonyok rendeződéséig. Pedig az idei költségvetésben Belgrád számolt az összeggel, részben ebből akarták finanszírozni a tervek szerint a GDP 4,66 százalékára rúgó hiányt. A Fitch ráadásul 2014-re 7,1 százalékos GDP-arányos deficitet jósol, és szerinte jövőre az államadósság/GDP arány 70 százalékra emelkedik. Belgrád az elmúlt két évben is túllépte a hiánycélokat – mutatott rá a hitelminősítő –, főleg az állami tulajdonú vállalatok átszervezése és az állami bankok tőkepótlása miatt. A szerb bankszövetség szerint a lakosság teljes adóssága nagyjából 5 milliárd euró (fejenként 740 euró), a bankok rossz hiteleinek állománya hárommilliárd euró.
A Világbank kész segíteni Belgrádnak, de csak azzal a feltétellel, hogy kössenek megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ez újabb drasztikus megszorításokkal és a költségvetési kiadások lefaragásával járna, amit a jelenlegi kormány képtelen lenne véghezvinni. Az IMF 2012-ben azért fagyasztott be egy 1,3 milliárd dolláros kölcsönt, mert Belgrád nem teljesítette vállalásait, kötelezettségeit. Szerbiának alternatívát jelentene az orosz hitelvonal újranyitása, hiszen Moszkva manapság feltűnően bőkezű a régióban. Az EU nem nézi jó szemmel az orosz befolyást – a csatlakozási tárgyalásokon bizonyára a Déli Áramlat megépítése is sok vitát vált majd ki –, így még az sem zárható ki, hogy az ország végül az ukrán irányt kényszerül választani.
Kamarai optimizmus
Közvélemény-kutatások szerint az uniós csatlakozás szerbiai támogatottsága alig haladja meg az 50 százalékot, miközben a reformok megvalósítását a megkérdezettek 68 százaléka tartja elengedhetetlennek. Mindez azt is jelentheti, hogy a szerbek számára a reformok fontosabbak a tagságnál, de ha ez egyben az uniós követelmények teljesítését is jelenti, az plusz eredmény – fogalmazott lapunknak Kovács László, a magyar–szerb vegyes kamara elnöke. A befektetői körökben jóval többen támogatják a belépést, hiszen Szerbia legnagyobb gazdasági partnere az unió. Éves szinten az EU már most is 2,2 milliárd euróval támogatja a csatlakozási tárgyalásokat most megkezdő országot. Az árucsere több mint 62 százalékát EU-országokkal bonyolítják le, volumen tekintetében a CEFTA-országok következnek, amelyek szintén uniós tagságra aspirálnak. (A CEFTA eredetileg a visegrádi négyek által 1992-ben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, amelyhez előbb fokozatosan csatlakoztak a régió országai, majd az uniós tagság elnyerésével kiléptek. Ma hét tagja van – Szerbiát is beleértve –, Moldova kivételével annak idején valamennyi az egykori Jugoszláviához tartoztak.)
Mivel a szerb jogrendszer nagyban hasonlít a tavaly július óta már EU-tag horvátra, a folyamatokat nem kell a nulláról kezdeni, így tartható a 2020-as céldátum. A tárgyalásokat az EU-nak sem érdeke elhúzni, Szerbia pedig már a 2020-ban kezdődő költségvetési ciklusban támogatást remél a közös kasszából. Csúszást legfeljebb a tárgyalásokat követő ratifikációs folyamat okozhat, miután a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentjének, valamint az Európai Parlamentnek és természetesen a szerb képviselőháznak is jóvá kell hagynia. Az esetleges előrehozott választások nem veszélyeztetik, legfeljebb késleltethetik a tárgyalásokat, a politikai pártok többsége ugyanis elkötelezett a csatlakozás iránt.
Új Jugoszlávia?
Alternatív javaslattal állt elő nemrég a montenegrói külügyminiszter. Igor Luksics egy új, hat délszláv országot tömörítő parlament felállítását szorgalmazta, ahová az egyes országok tíz-tíz képviselőt delegálnának, emellett megszüntetnék az útlevélhasználatot Montenegró, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina valamennyi, egymással közös határszakaszán. A nyugat-balkáni hatok elnevezésű kezdeményezés célja a csatlakozási folyamat elősegítése, nem pedig Jugoszlávia megújítása – nyilatkozta a podgoricai Dan napilapnak a politikus, aki korábban országa miniszterelnöke is volt. Luksics arra számít, hogy az EU nagyobb hajlandóságot mutat majd a nyugat-balkáni nyitás iránt, ha a térséget egyetlen egészként kell kezelnie. A kezdeményezés nem véletlen, több balkáni ország több éve vár a brüsszeli nyitásra.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!