
Megállíthatatlan migráció? Több jobboldali politikus szerint nincs politikai akarat az európai határok védelmére
Fotó: MTI
Egyre súlyosabb a helyzet a dél-olaszországi Lampedusa szigetén, ahova naponta több ezer migráns érkezik Észak-Afrikából a Földközi-tengeren át. A bevándorlók hetek óta tartó emberáradatának híre ,,eljutott” a migrációt támogató brüsszeli uniós intézményekbe is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetére utazott, hogy megnyugtassa az olaszokat, miközben egész Európában egyre nagyobb a baj az illegális migráció miatt.
2023. szeptember 17., 22:192023. szeptember 17., 22:19
2023. szeptember 18., 07:272023. szeptember 18., 07:27
Az illegális bevándorlás kihívás Európa számára, ezért európai választ kell rá adni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetén vasárnap, ahol Giorgia Meloni olasz kormányfővel felkereste a helyi migránstábort.
Együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, és közösségimédia-oldalán tízpontos akciótervet hirdetett meg. A második pontban azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében.
Az Európai Bizottság elnöke az olasz kormányfő meghívására személyesen mérte fel a helyzetet az európai migráció egyik déli kapujának tartott, hatezer lakosú szigeten, ahol az utóbbi hetekben naponta több ezren kötöttek ki. Giorgia Meloni pénteken egy videoüzenetben kérte erre. A látogatáson részt vett Ylva Johansson belügyi EU-biztos és Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter is.
Végigsétáltak a migránscsónakokkal teli kikötőn is.
A politikusokat a szigetre érkezvén helyi lakosok tüntetése fogadta, a kialakult helyzet miatt tiltakoztak. Giorgia Meloni meghallgatta a lampedusaiak panaszait, majd biztosította őket afelől, hogy kormánya folyamatosan dolgozik a biztonsági és a higiéniai helyzet javításán.
Az Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatón Meloni azt mondta: véleménye szerint a tömeges migráció okozta problémákat soha nem lesznek képesek megoldani, ,,ha szétosztásról beszélünk. Az egyetlen lehetséges megoldás az illegális átkelési kísérletek megállítása”. Hangsúlyozta: nem jelent megoldást, ha az egyik ország migrációs terhének enyhítésére más tagállamoknak is problémát okoznak az emberek áthelyezésével.
A kormányfő kifejtette: komoly, többrétű és tartós beavatkozásra van szükség, arra, hogy mindenki egy irányban cselekedjen:
Meloni már videoüzenetében is hangsúlyozta, hogy szerinte egyes európai erők ,,ideológiai akadályokkal” nehezítik az illegális bevándorlással szembeni fellépést.
Megjegyezte: az Európai Bizottság elnökének látogatását nem a szolidaritás, hanem a felelősség jelének tartja, miután az olasz határok egyúttal európai határok is.
A kormányfő szorgalmazta, hogy az EU indítsa újra a földközi-tengeri embercsempészet megállítását célzó, úgynevezett Sophia-misszióját. Ezenkívül sürgette az Európai Bizottság és Tunézia között nyáron aláírt szándéknyilatkozat minél előbbi végrehajtását, az észak-afrikai országnak megígért összegek átutalását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetén Giorgia Meloni olasz kormányfővel tartott közös sajtóértekezletet
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
A jobboldali olasz kormány miniszterelnök-helyettese, Matteo Salvini, a Liga vezetője külföldi tudósítóknak nyilatkozva Rómában úgy vélte, amikor egyszerre százhúsz vízi jármű tesz partra migránsokat, ,,az nem számít spontán jelenségnek, hanem háborús üzenet”.
A jobboldali római kormány miniszterelnök-helyettese, aki jelenleg a kikötőkért felelős infrastrukturális és közlekedési tárcát vezeti, arra utalt, hogy Lampedusa szigetére egy nap alatt több száz csónak kötött ki több ezer migránssal. Hangoztatta, hogy nem kizárólag Lampedusa problémájáról van szó, a helyzet ,,összeomlással fenyegeti az egész olasz társadalmat”.
Az MTI tájékoztatása szerint azt mondta, meggyőződése, hogy a tömeges kivándorlásnak rendezői vannak, akik között az emberkereskedő bűnszervezeteket említette. Kifejtette, Európa teljesen magára hagyta Olaszországot a szárazföldi és tengeri határok védelmében, ezért Rómának önállóan kell lépnie a nemzetbiztonsági és migrációs rendeletek további szigorításával.
,,A közel egy éve kormányra került egységes jobbközép jól dolgozik Olaszországban, ugyanez az egységes jobbközép ad reményt arra, hogy Európában is változást tudjunk elérni” – jelentette ki Salvini. Hozzátette, hogy az európai konzervatívok és mérsékeltek egységesítése az egyetlen mód arra, hogy ,,hazaküldjük a szocialistákat", utalva a jövőre esedékes európai parlamenti választásokra.
Nem jobb a helyzet számos nyugat- és észak-európai országban sem. A V4 hírügynökség tájékoztatása szerint idén, év végére egymilliónál is több migráns érkezhet Európába.
A menedékkérelmek száma az EU 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban az év első felében több mint félmillióra emelkedett. Mint a máltai székhelyű uniós menekültügyi ügynökség, az EUAA (Európai Menekültügyi Ügynökség) közölte, január elejétől június végéig 519 ezren kértek védelmet az úgynevezett EU+ keretében. Ez 28 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Az intézmény szerint ezek a legmagasabb féléves adatok 2015 és 2016 óta, amikor a szíriai polgárháború miatt 2015-ben mintegy 1,3 millió, a következő évben pedig mintegy 1,2 millió menedékkérelem érkezett a 29 államba. 2022-ben a kérelmek száma 994 945-nél alig maradt az egymilliós határ alatt.
A jelentés szerint 2023 első felében a legtöbb menedékkérelmet Szíriából, Afganisztánból, Venezuelából, Törökországból és Kolumbiából érkezők nyújtották be. Ők tették ki az összes kérelmező mintegy 44 százalékát. A kérelmek legnagyobb hányadát (mintegy 30 százalékot) Németországból jelentették. A menekültügyi ügynökség szerint sok országra nyomást gyakorol a megnövekedett számú új kérelem feldolgozása. A török állampolgárok például az elmúlt négy évben egyre ritkábban kaptak védelmet; az arány a 2019-es 54 százalékról jelenleg 28 százalékra csökkent. Az oroszok esetében viszont az elismert menedékkérelmek aránya a 2021-es 20 százalékról most 35 százalékra emelkedett, az irániak esetében pedig a 2020-as 31 százalékról most 47 százalékra. Az ukránok különleges eljárásban részesülnek.
A Welt című újság arról számolt be, hogy a Németországba történő illegális belépések száma is jelentősen emelkedett. A jelentés szerint a szövetségi rendőrség augusztusban mintegy 15 100 illegálisan az országba belépő migránst regisztrált. Így júliushoz képest, amikor 10 714 illegális belépést regisztráltak a rendőrök, mintegy 40 százalékos növekedés történt. Az év első nyolc hónapjában már több mint 71 ezren voltak – tavaly összesen 91 986-an.
Az elmúlt hetek ismét megmutatták, hogy ez a fejlemény nem fog változni, amíg a mostani német kormány irányít. Az állampolgári juttatás emelésével összefüggésben 2024 januárjától a menedékkérőknek járó összes pénzbeli juttatás is 12 százalékkal emelkedik. Ennél egyértelműbben aligha lehetett volna megfogalmazni a szociális rendszerekbe történő tömeges bevándorlásra való meghívást – reagált az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki párt a jelentésre. A párt szerint a tömeges szociális migrációt meg lehetne állítani, csak politikai akarat kellene hozzá, írja a V4 hírügynökség.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
szóljon hozzá!