Terrorista tömegmészárlás Párizsban

A francia rendőrség feltételezése szerint nyolc terrorista követte el a merényleteket. Michel Cadot, a párizsi rendőrség vezetője szombaton elmondta: annak ellenére, hogy úgy gondolják, a terroristák mind halottak, a hatóságok keresik a merénylethullám esetleges további közreműködőit. A merénylők hat helyen csaptak le: a nemzeti stadionban, ahol éppen a francia–német válogatott labdarúgó-mérkőzés zajlott, a Bataclan rendezvényteremben, ahol rockkoncertet tartottak, továbbá a Voltaire körúton, a Charonne körúton, az Alibert utcában és a Fontaine au Roi utcában éttermek vagy bárok szomszédságában.

Allah Akbar a koncertteremben

A legbrutálisabb támadást a Bataclanban hajtották végre a támadók, ahol túszejtés és túszszabadító akció is volt. A koncertteremben a halálos áldozatok száma megközelíti a százat. François Molins főügyész elmondta: a merényleteket három, jól koordinált csoport hajtotta végre. Az első, háromfős öngyilkos csoport a Stade de France-nál robbantott, a második egy fekete Seat Leon gépkocsiból nyitott tüzet a vendéglőkre, a harmadik egység pedig egy Volkswagen Polóval érkezett a Bataclan koncertteremhez.

A merényletek egyik szemtanúja az Allah Akbar (Allah nagy) kiáltást hallotta az egyik merénylő szájából a párizsi Bataclan koncertteremben. Később egy másik szemtanú, aki szintén jelen volt, azt mondta a francia hírügynökségnek, hogy a terroristák a szíriai francia katonai beavatkozással próbálták indokolni tettüket.

Két román halálos áldozat

A hírügynökségek említést tettek két román, két belga, két tunéziai, egy spanyol, egy portugál és egy svéd áldozatról, valamint arról, hogy a sebesültek között sok az amerikai. Magyar áldozatról jelzés nem érkezett. A két román áldozat a tulceai Ciprian Calciu és a nagybányai Lăcrămioara Pop, akik egy ideje Párizsban éltek. Mindketten belehaltak lőtt sebeikbe.

A különböző helyszíneken akcióba lépett elkövetők mindegyike életét vesztette: a Bataclan rendezvényteremben a négy merénylő közül három felrobbantotta magát, egy merénylőt a rendőrök öltek meg, a további négy merénylő közül egy az utcán, három a stadion közelében robbantotta fel magát.

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet magára vállalta a merényleteket. Az arab és francia nyelven, francia keltezéssel kiadott dokumentum szerint a „kalifátus” nyolc harcosa robbanó mellényekkel és gépfegyverekkel felszerelkezve hajtotta végre a támadásokat különböző helyszíneken a francia főváros szívében. Párizst a „feslettség és bűn fővárosának”, valamint az „európai keresztesek zászlósának” nevezték a közleményben.

Rendőrségi források azt is közölték: egy szíriai és egy egyiptomi útlevelet találtak a Stade de France stadion közelében felrobbant öngyilkos merénylők holttestének közelében. A görög hatóságok tájékoztatása szerint októberben Lérosz szigetén regisztrálták a szíriai útlevél tulajdonosát. Vasárnap kiderült: a szír úti okmány tulajdonosa Magyarországon keresztül érkezett Franciaországba. Az illető Görögországon, Macedónián, Szerbián és Horvátországon keresztül jutott Magyarországra, ahonnan Ausztria felé távozott. A férfit a horvátországi opatovaci sátortáborban regisztrálták.

Belgiumi szálak

Az Une nevű belga televízió szerint egy belga rendszámú autó szállíthatta a robbanószereket a párizsi merényletekhez. Az egyik támadó autójában a francia rendőrök Brüsszel egyik kerületéből, a jelentős muszlim közösséggel rendelkező Molenbeek-Saint-Jeanból származó parkolójegyet találtak. Így a támadásnak további Belgiumhoz köthető vonatkozásai is lehetnek. Ennek nyomán rendőri akció kezdődött szombat délután Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, amelynek során a hatóságok négy embert őrizetbe vettek. Vasárnap Párizs Montreuil elővárosában megtalálták a pénteki terrorakció során használt egyik gépkocsit, benne fegyverekkel, és őrizetbe vettek hat embert a már azonosított merénylő környezetéből. A Bataclan rendezvényteremben végrehajtott terrorakció egyik elkövetője, a 29 éves Ismail Omar Mostefai apját és testvérét, valamint egy nőt vettek őrizetbe.

Könyörtelen háború

François Hollande francia köztársasági elnök „könyörtelen háborút” hirdetett a terroristák ellen. Az elnök az egész ország területére szükségállapotot jelentett be, és ideiglenesen lezárták a határokat is, a francia főváros körül pedig mozgósítják a katonaságot a további merényletek megelőzésére. Az események miatt számos állam vezetője is részvétét fejezte ki. Szombaton az egész EU elleni támadásnak minősítették a merényleteket. Barack Obama amerikai elnök szerint nemcsak Párizs és Franciaország népe, hanem az emberiség és az egyetemes értékek ellen intéztek terrortámadást. Ferenc pápa a világ különböző részein zajló harmadik világháborúról beszélt. Vasárnap Murat Iusuf, a romániai muzulmánok főmuftija határozottan elítélte a párizsi vérontást, és leszögezte: az iszlám nevében vérengző terroristák nem hittestvérei a Korán tanításait követő hívő muzulmánoknak.

A gyász jeléül leoltották Párizsban az Eiffel-torony fényeit, New Yorkban viszont az együttérzés jeleként a francia lobogó színeivel – kék, fehér, piros – világították ki az Empire State Building felhőkarcolót, valamint a One World Trade Center csúcsát.

Hajtóvadászat a terroristák ellen

A francia hatóságok lapzártánkig 33 embert állítottak elő és 31 fegyvert foglaltak le, valamint 18 helyen találtak kábítószert a rendkívüli állapot keretében országszerte végrehajtott razziákban – közölte Bernard Cazeneuve belügyminiszter. A rendőrök és a csendőrök 168 házkutatást hajtottak végre. „Ezekkel a házkutatásokkal felgyorsulhatnak a radikálisok elleni nyomozások és bővíthetők az információink. Tizenkilenc megyében voltak házkutatások, Franciaország valamennyi nagyvárosa körül, a köztársaság egyetlen vidékét sem hanyagoljuk el” – mondta a miniszter, aki azt is jelezte, hogy 104 ember számára rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat. A belügyminiszter szerint az összegyűjtött információk bűnözői bandák és terrorhálózatok felszámolásához lehetnek hasznosak. Ugyanakkor visszautasította azt a feltételezést, hogy a titkosszolgálatok hibájából következett be a 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó merényletsorozat. „Nulla kockázat nem létezik” – fogalmazott Bernard Cazeneuve. Azt is elmondta, hogy 115 ezer rendőr, csendőr, katona ügyel a franciák védelmére országszerte. A terroristák üldözésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ez csak a kezdet, az ilyen akciók folytatódni fognak. A köztársaság válasza széleskörű és teljes. Azt, aki a köztársaságra támad, utoléri a köztársaság. Kíméletlen vele és társaival, azokkal, akik segítették és azokkal, akik kiképezték” – fogalmazott Bernard Cazeneuve.

Az Unió szerint nem káros a migráció
Nem szabad összemosni a migrációs válságot a terrorfenyegetéssel, mert a kettő összekeverése nagyon veszélyes és kontraproduktív – fogalmazott az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője. Az olasz politikus szerint azokat, akik ugyanazon fenyegetés elől menekülnek, amellyel Európa is kénytelen szembenézni, kötelességünk megvédeni. A politikus kitért arra, hogy a terrorizmus elleni harc közös, globális ügy, a terrorizmus globális fenyegetés, nem pusztán európai, s a megelőzése is globális felelősség, és csak együtt oldható meg.
„Meg kell őriznünk a nyitott társadalmak természetét, mert az teszi Európát azzá, ami” – hangsúlyozta Mogherini. Jean Asselborn, a Európai Unió miniszteri tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg külügyminisztere szintén arról beszélt, hogy a menekültek befogadása az emberségről szól, a terrorizmus elleni küzdelem pedig a barbarizmus elleni harcról. Akik a barbárok elől menekülnek, azokat nem szabad velük egy kalap alá venni – mondta a luxemburgi külügyminiszter, aki szerint Európa külső határainak az ellenőrzését nem úgy kell elképzelni, hogy egész Európa Magyarországgá változik.

Orbán Viktor: a biztonság az első
A magyar miniszterelnök a párizsi merényletekkel kapcsolatban kijelentette: amikor a biztonságért felelős szakmai szervezetektől megérkeztek a jelzések a kormányhoz, „a mi fejünkben rögtön megszólalt egy vészcsengő, máshol ez nem így történt”. Magyarország mind a maga, a saját polgárai, mind Európa, az európai polgárok védelmében is mindent megtett, ami lehetséges, sőt még valamivel többet is, mert még az országhatárokon túlra is küld rendőri és határőrizeti egységeket – emlékeztetett. Közölte: nem először fordul elő Európában, hogy egy gondolat hatalmába keríti a politikai döntéshozókat és a biztonság, a bűnözés szempontjai, a veszélyek „valahogy kiiktatódnak”. „Most is egy téves ösvényen járunk”, még mindig az a meghatározó vélemény Brüsszelben és néhány nagy EU-tagállamban, hogy a bevándorlás összességében jó, és amit most tesz Európa, az helyes és hasznos – fogalmazott. A kormányfő kifejtette: most többen megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy semmilyen összefüggés nincs a bevándorlás és a terrorizmus között, és „rendkívül lehangoló ezt látni”. Úgy vélte, „elviselhetetlenül megnőtt a távolság” az európaiak elvárásai, gondolkodásmódja és az európai vezetők politikája között, senki nem hatalmazta fel őket arra, hogy ellenőrizetlenül beengedjenek százezreket. Idő kérdése, és az emberek „magukhoz fogják hajlítani Európa választott vezetőit” – fogalmazott Orbán Viktor.