
Katalán tüntetés Barcelonában. A függetlenségpártiak önálló országot szeretnének kiharcolni
Fotó: Krivánszky Miklós
A katalán kormány október elsejére tűzte ki a régió függetlenségéről szóló népszavazást. A madridi kormány minden eszközt bevetett a referendum megakadályozására.
2017. szeptember 28., 20:362017. szeptember 28., 20:36
2017. szeptember 28., 20:392017. szeptember 28., 20:39
A közeledő október elsejei katalán fügetlenségi referendum tétje már nemcsak a népakarat kifürkészése – akarja-e Katalónia a függetlenséget –, hanem a spanyol állam és társadalom demokráciájának mérföldköve is egyben. A katalán kormányzatot felforgatással vádoló madridi kormány egyre megtorlóbb magatartása sokak szerint a demokratikus államrend válságát jelenti. Az elmúlt hét eseményei joggal keltik azt a gyanút, hogy a madridi Rajoy-kabinet által alkalmazott módszerek a törvényesség leple alatt csak a hatalmi erőre épülő tiltások politikáját hajlandók folytatni.
A katalán civil társadalom békés mozgósítása elérte, hogy Madrid engedjen és helyezze szabadlábra a fogvatartottakat.
A spanyol kormány intézkedései – több millió szavazószelvény és a szavazóurnák elkobzása, a különböző intézményekben végrehajtott házkutatások, a katalán kormány által a referendumot szolgáló weboldalak betiltatása, pénzbírságok kivetése, illetve polgármesterek megfélemlítése – azokban a katalánokban is kétséget ébresztenek, akik nem feltétlenül függetlenségpártiak. A katalán polgármesterek elleni madridi fellépés és a letartóztatások nemzetközi tiltakozást váltottak ki. Az Európai Unió tagországaiból számos polgármester adott hangot nemtetszésének, amit a spanyol kormányhoz eljuttatott állásfoglalásokban fejeztek ki. Az Európai Parlament 48 képviselője Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Írországból, Lettországból, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Portugáliából, Romániából és Szlovéniából levélben tiltakozott Mariano Rajoy kormányfőnél a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési szabadság és a demokrácia alapjainak megsértése ellen. Nehezen értelmezhető a kisebbségi magyar EP-képviselők tartózkodása, dacára annak, hogy a magyar kormány úgy nyilatkozott, tiszteletben tartja a katalán népszavazás eredményét. Magyar részről Jávor Benedek, míg román részről Renata Weber csatlakozott a tiltakozáshoz.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint egyelőre nincs ok a nyilatkozatra. Ugyanakkor ismeretlen az álláspontja arra az esetre, ha az igenek győznek. Dacára az aktív katalán külügynek, a nemzetközi magatartást is az óvatosság jelemzi. Oroszország Spanyolország belügyének tekinti, a barcelonai amerikai konzulátus felhívta polgárai figyelmét, hogy kerüljék a tüntetéseket. Az olasz kormány szintén belviszályt emleget, de reméli, nem kerül sor aggodalomra adó okokra, az észak-olaszországi autonomisták viszont támogatásukról biztosítják Barcelonát. A felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a katalán elnökhöz küldött levelében fejezte ki támogatását, a szardíniai regionális parlament felajánlotta a szavazócédulák újranyomtatását.
Ferenc pápa közbenjárását kéri 420 katalán katolikus pap, míg a madridi kormány a kánonjog megsértését emlegeti, és az 1979-es egyezmény értelmében kéri a Szentszék fellépését a katalán klérus ellen.
Aggályos hangnemben nyilatkozott Pedro Sánchez, a szocialisták vezetője is, aki azt kifogásolta, hogy mindkét fél részéről hiányzik a párbeszéd és a megegyezés lehetősége.
A katalánokat a baszkok is támogatják, de a helyzet kiélesedése ellen foglaltak állást. A katalán krízis egyben a demokrácia krízise is, ami meghaladja a referendum kérdését. A politikai ballépések következménye, hogy kockázati helyzetbe került a madridi kormány, de a katalán vezetés is, mivel érzelmi síkra terelte az ügyet, ami a választott intézményesség kárára van.
Rajoy spanyol miniszterelnök fenyegető hangvételű figyelmeztetései – miszerint a spanyol alkotmány 155. cikkelye értelmében felfüggeszthetik a katalán autonómiát – azt eredményezik, hogy napi rendszerességűvé váltak a tüntetések. Az egyetemisták és a fiatalok egyre többen vonulnak utcákra. Ma már legkevésbé a madridi fenyegetés segíthet a helyzeten, hiszen Katalónia lakossága egyoldalúan is kikiálthatja függetlenségét. Fernando Pessoa portugál költő szavaival élve „minden veszélyek napjait éljük.”
Krivánszky Miklós, Barcelona
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!