Katalán tüntetés Barcelonában. A függetlenségpártiak önálló országot szeretnének kiharcolni
Fotó: Krivánszky Miklós
A katalán kormány október elsejére tűzte ki a régió függetlenségéről szóló népszavazást. A madridi kormány minden eszközt bevetett a referendum megakadályozására.
2017. szeptember 28., 20:362017. szeptember 28., 20:36
2017. szeptember 28., 20:392017. szeptember 28., 20:39
A közeledő október elsejei katalán fügetlenségi referendum tétje már nemcsak a népakarat kifürkészése – akarja-e Katalónia a függetlenséget –, hanem a spanyol állam és társadalom demokráciájának mérföldköve is egyben. A katalán kormányzatot felforgatással vádoló madridi kormány egyre megtorlóbb magatartása sokak szerint a demokratikus államrend válságát jelenti. Az elmúlt hét eseményei joggal keltik azt a gyanút, hogy a madridi Rajoy-kabinet által alkalmazott módszerek a törvényesség leple alatt csak a hatalmi erőre épülő tiltások politikáját hajlandók folytatni.
A katalán civil társadalom békés mozgósítása elérte, hogy Madrid engedjen és helyezze szabadlábra a fogvatartottakat.
A spanyol kormány intézkedései – több millió szavazószelvény és a szavazóurnák elkobzása, a különböző intézményekben végrehajtott házkutatások, a katalán kormány által a referendumot szolgáló weboldalak betiltatása, pénzbírságok kivetése, illetve polgármesterek megfélemlítése – azokban a katalánokban is kétséget ébresztenek, akik nem feltétlenül függetlenségpártiak. A katalán polgármesterek elleni madridi fellépés és a letartóztatások nemzetközi tiltakozást váltottak ki. Az Európai Unió tagországaiból számos polgármester adott hangot nemtetszésének, amit a spanyol kormányhoz eljuttatott állásfoglalásokban fejeztek ki. Az Európai Parlament 48 képviselője Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Írországból, Lettországból, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Portugáliából, Romániából és Szlovéniából levélben tiltakozott Mariano Rajoy kormányfőnél a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési szabadság és a demokrácia alapjainak megsértése ellen. Nehezen értelmezhető a kisebbségi magyar EP-képviselők tartózkodása, dacára annak, hogy a magyar kormány úgy nyilatkozott, tiszteletben tartja a katalán népszavazás eredményét. Magyar részről Jávor Benedek, míg román részről Renata Weber csatlakozott a tiltakozáshoz.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint egyelőre nincs ok a nyilatkozatra. Ugyanakkor ismeretlen az álláspontja arra az esetre, ha az igenek győznek. Dacára az aktív katalán külügynek, a nemzetközi magatartást is az óvatosság jelemzi. Oroszország Spanyolország belügyének tekinti, a barcelonai amerikai konzulátus felhívta polgárai figyelmét, hogy kerüljék a tüntetéseket. Az olasz kormány szintén belviszályt emleget, de reméli, nem kerül sor aggodalomra adó okokra, az észak-olaszországi autonomisták viszont támogatásukról biztosítják Barcelonát. A felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a katalán elnökhöz küldött levelében fejezte ki támogatását, a szardíniai regionális parlament felajánlotta a szavazócédulák újranyomtatását.
Ferenc pápa közbenjárását kéri 420 katalán katolikus pap, míg a madridi kormány a kánonjog megsértését emlegeti, és az 1979-es egyezmény értelmében kéri a Szentszék fellépését a katalán klérus ellen.
Aggályos hangnemben nyilatkozott Pedro Sánchez, a szocialisták vezetője is, aki azt kifogásolta, hogy mindkét fél részéről hiányzik a párbeszéd és a megegyezés lehetősége.
A katalánokat a baszkok is támogatják, de a helyzet kiélesedése ellen foglaltak állást. A katalán krízis egyben a demokrácia krízise is, ami meghaladja a referendum kérdését. A politikai ballépések következménye, hogy kockázati helyzetbe került a madridi kormány, de a katalán vezetés is, mivel érzelmi síkra terelte az ügyet, ami a választott intézményesség kárára van.
Rajoy spanyol miniszterelnök fenyegető hangvételű figyelmeztetései – miszerint a spanyol alkotmány 155. cikkelye értelmében felfüggeszthetik a katalán autonómiát – azt eredményezik, hogy napi rendszerességűvé váltak a tüntetések. Az egyetemisták és a fiatalok egyre többen vonulnak utcákra. Ma már legkevésbé a madridi fenyegetés segíthet a helyzeten, hiszen Katalónia lakossága egyoldalúan is kikiálthatja függetlenségét. Fernando Pessoa portugál költő szavaival élve „minden veszélyek napjait éljük.”
Krivánszky Miklós, Barcelona
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!