Hirdetés

Egy mészárlás befejezetlen története

Willman Walter

2015. január 18., 16:202015. január 18., 16:20

Soha el nem felejthetik 2015. január 11-ét a francia titkosszolgák, csendőrök és rendőrök, mindazok, akik a biztonságért feleltek Párizsban: vasárnap Francois Hollande államfő oldalán mintegy 50 ország állam- és kormányfője vonult fel – köztük Orbán Viktor és Klaus Johannis – egy olyan hét után, amelynek során muszlim terroristák 17 embert mészároltak le különböző franciaországi helyszíneken. A Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni múlt szerdai véres merénylet, és az azt követő túszejtések 17 áldozatának emlékére rendezett párizsi megemlékezésen résztvevők számát a szervezők másfél millióra becsülték, de különböző vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek. A francia televíziók tudósítása szerint a második világháború végének ünneplése óta nem volt ilyen jelentős tömegmegmozdulás Franciaországban.

Ezzel egyidőben a világ több fővárosában is demonstrációt tartottak, az egyik legnagyobbat Berlinben, a francia nagykövetség épületénél. A Brandenburgi-kapunál álló nagykövetségi épületnél a viharos időjárás ellenére csaknem 20 ezren gyűltek össze, 12 ezren vettek részt a Bécs belvárosában tartott terrorizmus elleni tüntetésen is, de tüntettek Stockholmban, Oslóban, Madridban, Londonban, Washingtonban és Brüsszelben is.

A vérfürdő

A véres történet január 7-én, szerdán kezdődött, amikor ismeretlen fegyveresek behatoltak a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székházába, a lövöldözésben 12 ember életét vesztette, öten súlyosan megsérültek, de több mint 20 könnyű sérült is volt. A támadók fekete egyenruhát, sportcipőt és csuklyát viseltek, kalasnyikov gépfegyvereket használtak, a videofelvételek tanúsága szerint áldozataikat hidegvérrel gyilkolták le. Folyékonyan beszéltek franciául, és azt állították, hogy az Al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai. Coco Rey, a Charlie Hebdo egyik karikaturistája az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt találta szembe magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy engedje be őket. Miután bejutottak, rálőttek a recepciósra, majd felmentek a második emeletre, ahol gyakorlatilag kivégezték a szerkesztőségi értekezlet résztvevőit, köztük a lap igazgatóját, Stéphane Charbonnier-t, valamint az őt kísérő rendőrségi testőrt is. Egy asztal alá bújt ember élte túl a mészárlást, aki szerint a támadók azt kiabálták: „Megbosszultuk a prófétát”.

A helyszínre kiérkező rendőrök tűzharcba keveredtek a támadókkal, tucatnyi golyót eresztettek a velük szemben álló rendőrautó szélvédőjébe. Egy harminc év körüli rendőr megsebesült, a földre került, a két fegyveres kiszállt a kocsiból, futva megközelítette őt, és hidegvérrel fejbe lőtte. Ezután autóval elhajtottak, a francia hatóságok pedig nyomukat vesztették. Párizsi rendőrségi szakértők szerint a támadók – mint utóbb kiderült: az algériai gyökerű családból származó Chérif és Said Kouachi – meglepő szakszerűséggel hajtották végre akciójukat, a jelek szerint alapos, katonai típusú kiképzést kaphattak.

Ezt később meg is erősítették jemeni magas rangú biztonsági források: a fivérek korábban az országban tartózkodtak. Az Al-Kaida jemeni szárnyát a világ legveszélyesebb terrorcsoportjai között tartják számon. „A testvérek 2011. július 25-én érkeztek Ománba, onnan átcsempészték őket Jemenbe, ahol fegyveres kiképzésben részesültek a sivatagban” – tudatta a tisztségviselő.

 A kapcsolat

Az elkövetők nyomába közel százezer rendőr, csendőr, katona és biztonsági eredt, de csak pénteken tudták őket megállítani a Párizstól északkeletre fekvő Dammartin-en-Goele településen, ahol egy nyomdaipari épületben akadtak rájuk. A testvérek fegyvereikkel tüzelve kitörtek az épületből, ekkor lőtték őket agyon.

Pénteken ölték meg a francia biztonságiak a másik túszejtőt, Amedy Coulibaly-t is. Utóbbi együttműködött a Kouachi-fivérekkel, pénteken túszokat ejtett egy kelet-párizsi kóser élelmiszerboltban, a túszszabadító akció során a rendőrök őt is agyonlőtték. A bolt ellen azért indították meg a támadást a rendőrök, mert Coulibaly azt mondta: megöli a túszait, ha támadás indul a Kouachi-testvérek ellen. A nyomozók négy túsz holttestét találták meg a boltban, akiket akciója kezdetén ölt meg Coulibaly. Két orosz Tokarev-puska, két kalasnyikov, egy kés és 15 rúd alakú robbanóanyag volt a támadónál. A rendőrség feltételezése szerint csütörtökön Coulibaly ölt meg tűzpárbajban egy rendőrnőt a főváros déli elővárosában, Montrouge-ban. Szombaton továbbra is nagy erőkkel kereste a francia rendőrség a 26 éves Hayat Boumeddiene-t, a párizsi boltban túszokat ejtő iszlamista barátnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a montrouge-i lövöldözésben. A nő tavaly több mint ötszáz alkalommal beszélt telefonon a testvérpár egyik tagjának feleségével.

Chérif Kouachinak és Amedy Coulibalynak egy francia tévének adott interjújából kiderült, hogy az Al-Kaidának és az Iszlám Államnak is köze lehet a merényletekhez. A Kouachi fivérek és Coulibaly minden lépésüket összehangolták. Chérif Kouachi azt mondta, a jemeni Al-Kaida küldte, és Anwar al-Awlaki finanszírozta a merényletet, Amedy Coulibaly pedig azt mondta, hogy az Iszlám Államtól kapta az utasításokat. A pénzt az akciókhoz szintén a jemeni Al-Kaida biztosította. Habár nem egyazon szervezet tagjai voltak, Coulibaly elismerte, hogy folyamatos kapcsolatban volt a Kouachi-fivérekkel.

Hogyan született a Je suis Charlie logó?
A hir24.hu portál beszámolója szerint egy magazin művészeti vezetője indította el a közösségi médián végigsöprő logót. A párizsi merénylet után fél órával Joachim Roncin, az ingyenes Stylist című magazin művészeti vezetője, zenei újságírója posztolta a Twitteren ezt a rövid mondatot. Amikor arról kérdezték, honnan jött az ötlete, Roncin így fogalmazott: „Annyira különös és felfoghatatlan, ami történik. Nem tudtam más szavakkal kifejezni a szomorúságomat.” Mint mondta, a szlogen teljesen spontánul jutott eszébe, a Je suis Charlie-t pedig a Charlie Hebdo betűtípusával írta ki a fekete háttérre. Joachim Roncin 12,52-kor tette ki a Twitterre a feliratot, másodpercekkel később egy kanadai twittelő osztotta azt meg. Azóta megállíthatatlanul terjed a közösségi médiában, ezt tartották a kezükben a világ nagyvárosaiban az áldozatokra emlékezők is. Szerdán Klaus Johannis román államfő is Je suis Charlie (Én is Charlie vagyok) feliratra cserélte profilképét a Facebook-oldalán, csatlakozva ezáltal az interneten terjedő szolidaritási hullámhoz.

A támadáselméletek

Vajon miért nem tudták megelőzni a támadást a kifejezetten erősnek ismert francia titkosszolgálatok? „Mert egyszerűen nem lehet minden támadási kísérletet megakadályozni” – mondta a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója. Andrew Parker az MI5 londoni székhelyén, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű stratégiai kutatóintézet szakértőinek tartott előadásában részletek nélkül elmondta: a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt néhány hónapban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekménynek vették elejét, amelyek minden bizonnyal számos halálos áldozattal jártak volna. Az MI5-nak tudomása van arról, hogy az Al-Kaida terrorhálózat belső köreihez kötődő, jelenleg Szíriában tartózkodó szélsőségesek egy csoportja most is tömegmészárlással fenyegető támadásokat tervez nyugati országok ellen – mondta el Parker.

A tiltás

A próféta ábrázolását amúgy aligha tiltja a muzulmán vallás, az utóbbi 1400 év során legalábbis senki sem ragadt az ábrázolás miatt fegyvert a kezébe. Mohamed-ábrázolásokat bőven készítettek hívő mozlimok is, a 8. századig több festmény is készült az iszlám legfőbb tanítójáról – a gazdag miniatúrafestészeti hagyományokkal rendelkező Perzsiában és Közép-Ázsiában, de még az 1500-as évek oszmán birodalmában, Afganisztánjában, Üzbegisztánjában is festettek Mohamed-képeket muzulmán mesterek. A siíta területeken ma is nyomtatnak Mohamed-képmásokat. Az egykori Perzsiában, a szigorú vallási szabályokat követő Iránban a piacon árulnak Mohamedes-falvédőt.

Charlie Hebdo: nem ez az első eset
A baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen nem ez volt az első támadás. Stephan Charbonnier-t, Charb-ot, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védték, többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az Al-Kaida 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charb-ra, iszlamista honlapokon nemrégiben a lefejezésére buzdítottak.
•2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Akkor gyújtóbombát dobtak párizsi irodájára.
•2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin „Charia Hebdo” néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám „társ-főszerkesztőjeként” jelölte meg.
•2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. 

A CNN hírtelevízióban egy sor szaktekintély mondta el, hogy a Koránban nincs olyan tilalom, amely a próféta ábrázolására vonatkozna. Tiltás mindössze a Hadíszban szerepel, amely a Mohamed életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött közlések gyűjteménye. „Egy alkalommal, amikor [Mohamed] utazásból tért haza, meglátta, hogy egy vékony függöny van házában, amelyen élőlények voltak ábrázolva. A Próféta (béke legyen vele) nagyon mérges lett, és azt mondta: Ó Áisa! A legnagyobb gyötrelme azoknak lesz Allahnál a Feltámadás Napján, akik utánozzák Allah teremtését (képek készítésével)” – olvashatjuk az iszlam.com honlapon.

Johari Abdul-Malik, az egyesült államokbeli Virginia egyik mecsetjének imámja elmondta, a Hadísz a Koránnal szemben másodlagos fontosságú. Az iszlám szerint Mohamed ember, és a vallási vezetők kerülendőnek tarthatták egy földi halandó bálványként történő imádatát Allah helyett. Ennek az oka még korábban keresendő, a bálványimádásban, amely elterjedt gyakorlat volt az iszlám vallás megszületése előtt az arab világban.

A szakértők elmondták, az iszlám a muszlimok által ugyancsak prófétaként tisztelt Jézus és Mózes ábrázolását is tiltja. Hogy miért? A Hit hat oszlopának egyik tétele így szól: „ Allah a teremtője mindennek, Rajta kívül minden más teremtmény csak szolgálója Urának, akik semmiben sem osztoznak Allahhal. Még az angyalok, a próféták és a küldöttek is csupán teremtett szolgák, alávetve magukat Allahnak. Közülük való Jézus és Mohamed: istenségnek nyoma sincs bennük.” (iszlam.com) Ennek magyarázata, hogy az iszlám bizonyos tekintetben a kereszténységre való válaszként született, amelyről akkoriban úgy gondolták az új vallás alapítói, hogy azért tévedt rossz útra, mert Jézus Krisztusra Istenként, nem pedig emberként tekint. Egyedül az arab világban vették ilyen szigorúan ezt a tilalmat, fanatizmushoz azonban csak Abu Laban 2005-ös közel-keleti kirándulása óta vezetett. A Dániában élő iszlamista vallási tanító, Abu Laban, a dán kormányra szeretett volna nyomást gyakorolni, ezért összeállított egy indulatok felkorbácsolására szánt dossziét: karikatúrákból, fotókból és a Közel-Keleten több országot érintő turnét tartott. Sikeresnek bizonyult, hatalmas felháborodást keltett, olyannyira, hogy nyugatellenes tüntetések indultak, és ma már sajnos a kalasnyikov is kelepel, ha valaki a prófétát ábrázolni meri.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
Hirdetés
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
2026. július 04., szombat

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)

Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.

Kanári-szigetek: utazás az őslakosok nyomában Gran Canarián (1. rész)
2026. június 30., kedd

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás

Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.

Tanítónőportré: a kút lett a tábla, a játékból pedig hivatás
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.

Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”
2026. június 27., szombat

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?

A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.

Korzika megosztja Franciaországot: autonómia vagy egységes nemzetállam?
2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
Hirdetés