Donald Trump a nyerő

Amikor múlt szerda hajnalban kiderült, hogy mindenféle közvélemény-kutatással ellentétben Donald Trump lett az Egyesült Államok 45. elnöke, nemcsak a tőzsdék, hanem az egész világ felbolydult. Az amerikai sajtó által biztos nyerőnek bemutatott Hillary Clinton, a Demokrata Párt jelöltje ugyan több egyéni szavazatot kapott, de az 50 tagállamból álló Egyesült Államok speciális, elektoros szavazatainak köszönhetően Trump mintegy két százalékkal előzte meg ellenfelét. Hillary Clintonra 61 324 576, Donald Trumpra 60 526 852 amerikai szavazott, de ez a nyolcszázezer szavazattöbblet sem volt elegendő a demokrata jelöltnek, ugyanis az elektorok döntötték el a voksolás végső kimenetét: Clintonra 232-en, Trumpra 290-en szavaztak.

A kampányidőszakban elhangzott beszédeitől eltérően, győzelmének bejelentésekor Donald Trump békülékeny hangnemet ütött meg ellenfelével, Hillary Clintonnal szemben, ami megfigyelők szerint immár az együttműködésre kész elnököt mutatta meg a világnak, ez pedig a zuhanó tőzsdéket is megállította. Az európai országok, illetve az Európai Unió vezetői sorban gratuláltak az új amerikai elnöknek. Az egyik első európai kormányfői reakció éppen attól az Orbán Viktortól érkezett, aki tavaly nyáron a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen nyilvánosan kiállt Donald Trump mellett. Igaz, akkor a magyarországi és az európai balliberális sajtó össztüzet zúdított a magyar miniszterelnökre. Orbán Viktor szerda reggeli Facebook-bejegyzése sokatmondó: milyen remek hír, a demokrácia még mindig él.

Kicsoda az új amerikai elnök?

Az MTI által közzétett portré szerint az Egyesült Államok új elnöke, a 70 éves Donald Trump ingatlanmágnás, milliárdos üzletember 1946. június 14-én született New Yorkban, nagyszülei a németországi Baden-Badenből vándoroltak ki Amerikába. Anyja skóciai születésű, apja házépítésből és ingatlanügyekből lett milliomos, három testvére van. A már kisgyermekként nehezen kezelhető Trumpot szülei tizenhárom éves korában – amikor az iskolában már nem bírtak vele – katonai akadémiára íratták be.

Az egyetemen közgazdasági diplomát szerzett, majd apja cégénél kezdett dolgozni, a legalacsonyabb beosztásoktól jutott el odáig, hogy 1971-ben teljesen átvegye a vállalkozás vezetését. Az ingatlanüzletbe az apjától kapott egymillió dolláros kölcsönnel szállt be, brooklyni és queensi ingatlanfejlesztésekkel kezdte üzleti pályafutását.

Első igazi nagy üzletét 1974-ben kötötte, amikor tízmillió dollárért megszerezte a rendkívül jó fekvésű, de leromlott Hotel Commodore-t, amelyet a Hyatt szállodalánccal együttműködve 1980-ra fényűző és rendkívül jövedelmező hotellé alakított át. A sikeren felbuzdulva tovább építette palotáit, felhőkarcolóit, New Yorkban egész negyedeket rehabilitált, lakóházakat építtetett és luxusszállodákat hozott rendbe, 1994-ben megszerezte az Empire State Building 50 százalékos tulajdonát is. Amerika-szerte szórakoztatóipari központokra, kaszinókra, sportpályákra tett szert, néhány évig saját légitársaságot is működtetett, miután felvásárolta a csődben lévő Eastern Airlines repülőgépeit, de ez a vállalkozása balul ütött ki.

Ő birtokolja az évente megrendezett amerikai szépségkirálynő-választás jogait, hosszú évekig televíziós valóságshow-ja volt, saját divat- és bútormárkája van, számtalan önéletrajzi könyvet írt, és a világ egyik legjobban fizetett szónoka. A rendkívüli méretű egóval megáldott milliárdos előszeretettel nevezi el a tulajdonában álló épületeket, vállalkozásokat magáról. Otthona is a New York-i Ötödik sugárúton magasodó, 68 emeletes Trump Toronyban van, a legfelső öt emeletet a versailles-i kastély mintájára rendezte be, és a szó szoros értelmében bearanyoztatta. Persze nagy kudarcokat is el kellett könyvelnie, az 1990-es években csődbe mentek New Jersey-i kaszinói, szállodái, négy csődeljárást folytattak le ellene, és számos alkalommal vizsgálódtak vállalkozásánál az adóhivatal emberei. Vagyona saját bevallása szerint tízmilliárd, a Forbes magazin becslése szerint 4,5 milliárd dollárra tehető.

Háromszor nősült. Első feleségétől, a sportoló és modell cseh Ivana Zelnickovától három gyermeke született, 1990-es válásuk bőséges témával szolgált a bulvársajtónak. 1993-ban Marla Maples színésznőt vette el, aki egy gyermeket szült neki, 1999-ben ez a házasság is válással végződött. 2005-ben a nála húsz évvel fiatalabb Melania Knauss szlovén topmodellt vette feleségül, egy közös gyermekük van.

Donald Trump még sohasem viselt politikai hivatalt, igaz, 2000-ben a Reformpárt színeiben elindult a kaliforniai előválasztáson. A politikába kívülről érkezett újoncként provokatív oldalvágásokat engedett meg magának ellenfeleivel szemben. Az extravagáns és jellegzetes frizurájú Trump heves, a durvaságig szókimondó stílusa, kíméletlen és lekezelő magatartása ellenére lett rendkívül népszerű. Az elnökválasztási küzdelemben nem sok sikert jósoltak neki, de a „Tegyük ismét naggyá Amerikát!” jelszóval kampányoló milliárdosnak előbb a pártján belüli elitet, majd Hillary Clintont is sikerült legyőznie – sikerének titka, hogy meg tudta szólítani azokat, akik megcsömörlöttek a politikától, és igazi változást akarnak. Személyében a legidősebb és az egyik legelutasítottabb elnök lép hivatalba.

Bel- és külföldi félelmek

Ma világszerte legtöbben azt a kérdést teszik fel, hogy mi valósulhat meg Donald Trump radikális választási ígéreteiből. Mint ismeretes, kampányában a Republikánus Párt jelöltje kemény változásokat ígért az Egyesült Államok menekültpolitikájában: egyes becslések szerint az országban jelenleg mintegy 10 millió illegális bevándorló tartózkodik, ezek zöme mexikói. Nem véletlen, hogy Trump áthatolhatatlan kerítést ígért az Egyesült Államok és a Mexikó közötti határszakaszra. A megválasztása után tett első nyilatkozatai egyelőre sokat nem árulnak el bel- és külpolitikájáról, de azt immár a január 20-i beiktatásra váró államfőként is megerősítette, hogy mintegy hárommillió illegális bevándorlót utasítana ki az országból.

Kampányüzenetei szerint Trump számos új munkahelyet teremtene az infrastruktúrafejlesztés terén, amely várhatóan felszippanthatná a leszakadóban levő iparvidékek elszegényedő népességét. Trump nem véletlenül foglalkozott kampánya során sokat Mexikóval, hiszen az Egyesült Államok belsejéből éppenséggel Mexikóba, vagy a határ innenső oldalára telepítettek számos gyártó üzemet a jóval olcsóbb munkaerő miatt, ez pedig a Nagy Tavak környékén egykoron virágzó ipari városok rozsdaövezetté történő hanyatlásával járt. Trump ennek a folyamatnak szeretne véget vetni.

Külpolitikájával kapcsolatban elsősorban az európai vezetők a legtanácstalanabbak, hiszen kampánya során Trump egyértelművé tette, hogy jelentősen csökkentené az Egyesült Államok NATO-beli kiadásait, azaz minden európai NATO-tagállamnak a jelenleginél sokkal többet kellene költenie saját biztonságának fenntartására. Megválasztása után adott két interjújában az új amerikai elnök erről egyelőre nem beszélt, de országának nemzetközi katonai szerepvállalását illetően máris jelezte, hogy Dél-Korea továbbra is biztonságban érezheti magát, mert az Egyesült Államok nem hagyja cserben a kommunista Észak-Korea fenyegetéseivel szemben.

A legnagyobb félelem ma Románia és Lengyelország irányából fogalmazódik meg, ahol az állami vezetők úgy érzik: amennyiben drasztikusan csökkenne a NATO-beli amerikai szerepvállalás, Kelet-Európa (beleértve a Balti-államokat) még jobban ki lennének szolgáltatva Oroszországnak. Román részről ez a félelem még jobban felerősödött a Moldovai Köztársaságban vasárnap véget ért elnökválasztás kapcsán, ahol a Szocialista Párt oroszbarát elnöke, Igor Dodon lett az ország új államfője.

Nem olyan forrón eszik a kását?

Az amerikai elnökválasztást követő egy hétben egyre több politológus, jogász és különböző más szakértő is megszólalt az Egyesült Államok lehetséges irányváltásával kapcsolatban. Legtöbben azon a véleményen vannak, hogy az ország demokratikus berendezkedése – a fékek és ellensúlyok rendszere – nem teszi lehetővé, hogy Donald Trump mindent életbe ültessen abból, amit eltervezett. Ehhez mindenek előtt a két törvényhozói házban többségbe került Republikánus Párt támogatására van szükség, és az már most látható, hogy a republikánusok nem támogatják Trump több meredek ötletét. Vagyis az ígéretekből csak akkor lesznek törvények, és azokat csak akkor tudja a január végén felálló új kormány végrehajtani, ha ehhez áldását adja az amerikai törvényhozás republikánus többsége.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta: Donald Trump kívülállóként érkezett a politikába, „nagyokat kellett mondania” ahhoz, hogy figyeljenek rá. Szerinte nem következnek be hatalmas változások, viszont enyhül vagy megszűnik a „demokráciaexport”, és a leendő elnök gazdasági központú kormányzást folytat majd. Úgy fogalmazott: „ha Magyarországot nézzük, valószínűleg a csuklóztatás abba fog maradni”. Kérdés ugyanakkor, hogy az orosz féllel milyen lesz a viszony? A kutató szerint egyelőre az látszik, hogy az oroszok örülnek Donald Trump megválasztásának, és a Wikileaks is „segített” neki.

Kaló Máté Amerika-szakértő a műsorban azt mondta: Donald Trump „kampányüzemmódból” az elmúlt napokban magához képest „mérsékelt üzemmódba” kapcsolt, és visszavett több, radikálisnak minősített elképzeléséből.