
Sikeres indulás. A Patrióták Európáért rögtön a harmadik legnagyobb frakcióvá vált az Európai Parlamentben
Fotó: Facebook/Gál Kinga
Felemás helyzetben találták magukat azok az európai pártok, amelyek az európai parlamenti választást követően az új uniós törvényhozásban a Patrióták Európáért elnevezésű új frakcióhoz csatlakoztak. Annak ellenére, hogy „egészségügyi kordont” vontak köréjük, az EP-választásokból megerősödve kikerülő jobboldal előtt ott a lehetőség, hogy előbb-utóbb érvényesíteni tudja saját és választói világnézetét az uniós fórumokon.
2024. július 30., 07:222024. július 30., 07:22
2024. július 30., 07:452024. július 30., 07:45
Felemás helyzetben találták magukat azok az európai pártok, amelyek az európai parlamenti választást követően az új uniós törvényhozásban a Patrióták Európáért elnevezésű új frakcióhoz csatlakoztak.
Egyfelől
Nézzük először a pohár tele felét: azt mindenképpen kiemelkedő eredménynek tekinthetjük, hogy az új tömörülés alig néhány héttel azt követően, hogy a három alapító – a magyar Fidesz, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a cseh Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) – bejelentette a létrejöttét, máris elmondhatja magáról, hogy 12 ország 15 pártja tartozik hozzá, és összesen 84 EP-képviselője van, amivel a harmadik legnagyobb frakció.
Az új formáció célját az alapítók „hazafias kiáltványban” határozták meg.
A pohár attól félig üres, hogy a frakciónak jelenleg igencsak kevés a mozgástere.
Az ok egyszerű: a két legnagyobb frakció – a jobboldali értékek képviseletétől középre, majd lassan balra átcsúszó Európai Néppárt (EPP) és a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) – a liberális Renew Europe-pal összefogva nem csupán „kormánykoalíciót” kötött, ezzel nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva az európai polgárok szavazóurnáknál kifejezett akaratát, hanem az „oszd meg, és uralkodj” régi elvét alkalmazva tett keresztbe a Patriótáknak.
Ez annyit jelent, hogy
Az indokok között minden bizonnyal előkelő helyet foglal el az, hogy az Európai Néppárt így akart bosszút állni Orbán Viktoron, amiért a magyar kormányfő még öt évvel ezelőtt sikeresen megakadályozta, hogy az EPP elnökét, Manfred Webert válasszák meg az Európai bizottság elnökévé.
Na és persze azért is, mert a Fidesz – szemére vetve a Néppártnak, hogy elszakadt az alapító atyák által képviselt konzervatív, keresztény értékektől – hosszú ideig tartó viták után kilépett az EPP-ből.
Mindemellett
Ezért nem véletlen, hogy az EPP is lelkesen csatlakozott azon baloldali, balliberális és szélsőbaloldali erők kórusához, amelyek keresetlenül csak „szélsőjobboldaliként” emlegetik az új frakciót – holott egyrészt ott van a tőle jobbra álló, szintén új alapítású Szuverén Nemzetek Európája (ESN), másrészt pedig ma már közhelyszámba megy, hogy a balliberális mainstream nem túl kreatív módon, egyéb érvek híján előszeretettel szélsőjobboldaliz le mindenkit, aki nem az éppen divatos, PC és woke ideológiákat vallja.
Az uniós bükkfanyelv szerint a Patrióták Európáért frakció köré „cordon sanitaire-t”, azaz „egészségügyi kordont” vontak, nehogy „megfertőzzék” az EP-t vagy az Unió más intézményeit azáltal, hogy megkapják az amúgy számarányuk szerint nekik járó parlamenti tisztségeket.
De kik is a Patrióták? A már említett három alapító párton kívül igazi „nagyágyúkat” is sikerült leigazolni. A legnagyobb szövetséges a Marine Le Pen fémjelezte francia Nemzeti Tömörülés, amely megnyerte hazájában az Európai Parlamenti választásokat, majd az Emmanuel Macron államfő által ennek nyomán kiírt előre hozott parlamenti választáson is arányaiban a legtöbb voksot kapta – csakhogy egyrészt a visszaszorítására szövetkezett baloldali és liberális erők visszalépései, másrészt a francia választási rendszer torzító jellege miatt a harmadik helyre került.
Csatlakozott a frakcióhoz a Matteo Salvini vezette olasz Liga, illetve a Flamand Érdek nevű belga párt is, de a spanyol VOX és a holland Szabadságpárt is ezt a frakciót erősíti.
Emellett magyar részről az EPP-ből a Tisza Párt felvétele miatt kilépett KDNP is csatlakozott, valamint a cseh Eskü és Autósok, a Dán Néppárt, a görög Értelem Hangja, a Lettország az Első és a portugál Chega! (Elég!) is tagja még a frakciónak.
A frakció tovább bővülhet, a lengyel konföderáció és a Szlovén Demokrata Párt is csatlakozhat, ugyanakkor a tavaly ellenzékbe szorult lengyel Jog és Igazságosság – amely jelenleg a másik jobboldali frakció, az ECR tagja – egyelőre nem jelezte átlépési szándékát – ugyanakkor egyes értesülések szerint a párton belüli ellentétek miatt előfordulhat, hogy képviselőinek egy része mégis megteszi.
Bár Tőkés László Tusványoson felvetette, hogy a Fidesz és a KDNP mintájára a két EP-képviselővel rendelkező RMDSZ-nek is ki kellene lépnie az EPP-ből, Csoma Botond szóvivő, parlamenti képviselő jelezte:
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő mindezt azzal indokolta, hogy az Európai Néppárt nélkül nincs többség az Európai Parlamentben. „Ez lehetőséget jelent arra, hogy a baloldali ideológia támogatása helyett az észszerű döntéseket válassza Európa. A polgárok valós erdékeit szolgáló kezdeményezések pedig leggyakrabban a jobboldalról jönnek” – mutatott rá az EP-honatya.
A számbeli gyarapodás lehetőségén túl egyéb eszközök is lehetnek arra, hogy a Patrióták Európáért mégis hallassa valahogy a hangját.
Többször is fölmerült, hogy a három jobboldali frakció – az EPP, a Patrióták és az ECR – együttműködhet bizonyos ügyekben, amelyekben a jobboldali értékrendet képviselő szavazók érdekeit kell képviselni a baloldallal szemben.
Nos, ez talán túlságosan optimista forgatókönyv – az EPP gerincét alkotó pártok ugyanis erre vélhetően aligha lennének hajlandóak. Az azonban nem zárható ki, hogy egyes, a konzervatív értékrendet még komolyan vevő frakciótagok átszavazzanak, vállalva akár annak is az ódiumát, hogy ezért szankcionálják őket.
Az ECR vezetője az Olaszországi Testvérek első embere, Giorgia Meloni, aki Marine Le Pennel verseng a jobboldal vezetéséért. vélhetően ezért is nem hoztak létre egy pártcsaládot, hiszen két dudás egy csárdában még akkor sem fér el, és a saját politikai ambíciók akkor is fontosabbak, ha amúgy a hagyományos értékek képviseletéről van szó.
Arról nem is beszélve, hogy élen jár az úzvölgyi temetőgyalázó akciókban, ami egy magát konzervatív, keresztény alakulatként meghatározó párt részéről enyhén szólva is furcsa.
Meloni ráadásul már csak azért is neheztelhet az új frakcióra, mert az „elhappolta” pártcsaládjából a VOX-ot, és elvette tőle a harmadik legnagyobb képviselőcsoport „címet”.
Igaz, az olasz kormányfő megvédte az új frakciót azokkal a vádakkal szemben, amely szerint a Patrióták „Putyin-barátok” lennének.
Az más kérdés, hogyan sikerül kitörni az európai választók jelentős hányadának akaratát semmibe vevő „cordon sanitaire” mögül – talán épp az ECR-rel való együttműködés segítheti elő.
Minden esetre az eddigiek alapján úgy tűnik, a jobboldal nem csupán megerősödve került ki a júniusi EP-választásokból, hanem előbb-utóbb közel kerülhet ahhoz, hogy érvényesítse saját – és választói – akaratát, világnézetét az uniós fórumokon.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!