
2013. november 08., 20:362013. november 08., 20:36
2013. november 08., 21:052013. november 08., 21:05
Bár még csak ötlet szintjén, de új javaslattal rukkolt elő az IMF az euróövezeti válság megoldására: ne csak az államok, de a polgárok is járuljanak hozzá az euróövezeti adósság rendezéséhez – írja a Focus Online német hírportál. A Focus beszámolója szerint a Welt am Sonntag lap szerkesztősége az IMF legutóbbi jelentésében olyan megoldás vázlatára bukkant, amelynek értelmében egyszeri, tízszázalékos adót kellene kivetni az európai polgárok megtakarításainak nettó, azaz a magánadósság feletti részére. Az euróövezeti adósság ennek köszönhetően egy csapásra a 2007-es szintre esne vissza. GDP-arányosan az euróövezeti államadósság akkor 66 százalékon állt, szemben a 2012-es 91 százalékkal – írja a Focus Online.
Németország esetében ez annyit jelentene, hogy a 2007-es GDP-arányos államadósság visszaállításához 576 milliárd eurót kellene visszafizetni. A Bundesbank adatai szerint 2007 és 2012 között a német polgárok megtakarításai 551 milliárd euróval bő ötezer milliárd euróra emelkedtek. Az IMF elképzelésének megvalósítása megfosztaná a német polgárokat vagyongyarapodásuk nagy részétől. Thorsten Polleit, a Degussa-Goldhandel vezető közgazdásza szerint egy ilyen lépés az euróövezeti pénzügyi vagyon nagy részét megsemmisítené. „Az euróövezeti adósság GDP-arányosan (a stabilitási paktumnak megfelelő) 60 százalék alá csökkentéséhez 3000 milliárd eurót, a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni” – fogalmazott. – És ebben még nincs benne a bankok adóssága.” Az, hogy egy ilyen lépést a lakosság valóban igazságosnak tartana-e – mint ahogy azt az IMF állítja – az legalábbis kérdéses – írja a Focus Online hírportál.
Míg Magyarország 2013 nyarán visszafizette az utolsó részét a 2008-ban a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelnek, addig a közép-európai térségben egyre több ország kénytelen a valutaalaphoz fordulni. Romániában folyamatosak az IMF-diktátumok, mivel az ország csak így tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. Hogy a csőd szélére sodródott állam elkerülje a fizetésképtelenséget, Szerbia kénytelen volt a korábbi IMF-vezér, a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahn és a korrupciós ügyekbe belebukott egykori osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer segítségét kérni. Természetesen a megoldást most is a kemény megszorításokban jelölték meg a bukott potentátok.
Az IMF egyébként egyre gyakrabban lő mellé. Bár sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja. A valutaalap előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált. A Valutaalapnak nem sikerül pontos előrejelzést adni az egyes gazdaságok teljesítményéről sem.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!