Vitéz János, a humanizmus kiemelkedő alakja

Vitéz János már kora ifjúságától fogva jeles személyiségek körül dolgozott, 1433 táján például a királyi irodába került, ahol előbb mint jegyző működött, majd Zsigmond, Albert és Ulászló királyoknak, és Hunyadi János erdélyi vajdának és kormányzónak titkára volt. Vitézre és a korabeli magyarországi értelmiségre komoly hatással volt a jelentős itáliai tudós és pedagógus, Pier Paolo Vergerio, akit Zsigmond magyar király hívott Magyarországra.
1445-ben a pápa – Hunyadi János ajánlatára – kinevezte nagyváradi püspöknek, ettől kezdve igen fontos szerepet játszott, különféle küldetésekkel bízták meg.

Kivételes értékű könyvtárat gyűjtött össze mindenféle, ismeretségi köréhez tartoztak jelentős humanisták: Pier Paolo Vergerio, Fülöp Podacarto vagy Janus Pannonius. Barátja volt Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa.
1448-ban részt vett Hunyadi János oldalán a második rigómezei ütközetben. Bécsbe küldték, hogy az osztrák rendekkel V. László kiadatása érdekében szövetséget hozzon létre, majd utóbb, hogy III. Frigyes császárral a magyar Szent Korona visszaadásáról tárgyaljon.

A győzelmet követően Hunyadi János pestisben elhunyt, innentől Vitéz János atyai gondossággal őrködött fiai felett. Hunyadi László elfogása és kivégeztetése idején V. László őt is elfogatta, de hamarosan szabadon engedték. Elutazott Prágába, hogy Podjebrád Györgynél elérje Mátyást szabadon bocsátását. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki és az ország ügyeire nagy befolyást engedett neki. 1463-ban a zágrábi vármegye kormányzója, majd 1465 tavaszán esztergomi érsek lett. Még abban az évben létrehozott Pozsonyban egy négy karból álló egyetemet (Academia Istropolitana), ahova Európa legjelentősebb egyetemi tanárai közül is sikerült néhányat elcsábítania.
Vitéz János kapcsolata Mátyás királlyal hullámzó volt. Az igazi nézeteltérés a cseh háború miatt tört ki, amikor a király – egyéb megszorítások mellett – Vitéztől elvonta a pénzverdékből járó jövedelmét. 1470-ben a király ellen fordult, sőt, amikor Mátyás régi ellenségei összeesküvést szerveztek ellene, nehézség nélkül nyerték meg a maguk részére Vitézt is. Az egri püspök és az érsek kanonokjai bevádolták Vitéz Jánost a királynál. Mátyás, a fenyegető veszélyről értesülvén, Csehországból Magyarországra sietett és váratlanul Esztergom alatt termett. Az összesküvés meghiúsult, de a király ekkor még hajlandó volt kibékülni egykori nevelőjével. Vitéz csakhamar ismét alkalmat adott Mátyásnak a bizalmatlanságra, mire a király elfogatta és Visegrádon őrizet alá helyeztette. A pápai követ és a főrendek közbenjárására visszabocsátotta ugyan Esztergomba, ám itt az egri püspök felügyelete alá helyezte. 1472. augusztus 9-én halt meg, néhány hónappal unokaöccse, Janus Pannonius után. Vitéz János úgy él népe emlékezetében, mint a magyar humanizmus első, kiemelkedő alakja.