A schengeni térség és együttműködés alapját az 1985. június 14-én aláírt schengeni megállapodás jelenti. A schengeni térség olyan terület, amelyen belül garantált a személyek szabad mozgása. A megállapodást aláíró államok eltörölték az összes belső határt, helyette egy közös külső határuk van.
2013. június 14., 11:302013. június 14., 11:30
2013. június 14., 11:332013. június 14., 11:33
A luxemburgi városka, Schengen nevét valószínűleg soha nem jegyzi fel a történelem, ha a városon átfutó Mosel folyón nem horgonyoz le a Princesse Marie-Astrid nevű hajó. Hosszas tárgyalásokat követően ennek fedélzetén írták alá 1984-ben az NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői a schengeni egyezményt.
Gyakorlatilag a múlt század 80-as éveiben kezdtek a fejlett országok vezetői azon elmélkedni, hogy az embereknek joguk van a szabad mozgáshoz. Felvetődött azonban a kérdés: milyen országok állampolgáraira vonatkozzanak az új előírások? Ha csupán az Európai Unió polgáraira lett volna érvényes – akkoriban mindössze 11 tagállamot számlált az EU –, akkor a belső határok ellenőrzését fent kellett volna tartani, hogy meg tudják különböztetni az uniós és nem uniós országok polgárait. Végül a fentebb említett öt ország döntött úgy, hogy határain megszünteti az ellenőrzést.
Az elkövetkező években újabb, sokkal részletesebb egyezményt dolgoztak ki, amelyet 1990. június 19-én írtak alá. Amikor ez 1995-ben hatályba lépett, eltörölte az aláíró államok belső határain folytatott ellenőrzéseket, és egyetlen közös belső határt hozott létre, ahol a schengeni térségre vonatkozó bevándorlási ellenőrzéseket azonos eljárások mentén végzik. Közös szabályokat fogadtak el a vízumokra, a menedékjogra és a külső határok ellenőrzésére vonatkozóan is, amelyek lehetővé tették a személyek szabad mozgását az aláíró államokban anélkül, hogy ez megbontaná a törvényes rendet.
A schengeni térséget fokozatosan bővítették: Olaszország a megállapodásokat 1990. november 27-én írta alá, Spanyolország és Portugália 1991. június 25-én csatlakozott, majd Görögország következett 1992. november 6-án, utána Ausztria 1995. április 28-án, valamint Dánia, Finnország és Svédország 1996. december 19-én. Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2007. december 21-én csatlakozott, Svájc mint társult ország pedig 2008. december 12-én. Bulgária, Ciprus és Románia egyelőre nem tagja a schengeni térségnek.
Mint látható, a schengeni övezetnek nem csupán Uniós államok a tagjai, ugyanakkor egyes országok – például az Egyesült Királyság és Írország – az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartják önálló határellenőrzési rendszerüket.
Románia évek óta ott álldogál Schengen kapujában, ám a bebocsátást elsősorban Németország ellenzi. Szerintük – és nincsenek egyedül a véleményükkel – Bukarest semmilyen sikert nem ért el az EU-ban, így nem ért véget a folyamat, amelyben Brüsszel figyelemmel kíséri a román igazságszolgáltatást, ezáltal a schengeni csatlakozás is késik. Noha a román politikusok nagy része a vállát vonogatja, a csatlakozás halasztása elsősorban az állampolgárokra hat ki negatív irányba.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!