A schengeni térség és együttműködés alapját az 1985. június 14-én aláírt schengeni megállapodás jelenti. A schengeni térség olyan terület, amelyen belül garantált a személyek szabad mozgása. A megállapodást aláíró államok eltörölték az összes belső határt, helyette egy közös külső határuk van.
2013. június 14., 11:302013. június 14., 11:30
2013. június 14., 11:332013. június 14., 11:33
A luxemburgi városka, Schengen nevét valószínűleg soha nem jegyzi fel a történelem, ha a városon átfutó Mosel folyón nem horgonyoz le a Princesse Marie-Astrid nevű hajó. Hosszas tárgyalásokat követően ennek fedélzetén írták alá 1984-ben az NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői a schengeni egyezményt.
Gyakorlatilag a múlt század 80-as éveiben kezdtek a fejlett országok vezetői azon elmélkedni, hogy az embereknek joguk van a szabad mozgáshoz. Felvetődött azonban a kérdés: milyen országok állampolgáraira vonatkozzanak az új előírások? Ha csupán az Európai Unió polgáraira lett volna érvényes – akkoriban mindössze 11 tagállamot számlált az EU –, akkor a belső határok ellenőrzését fent kellett volna tartani, hogy meg tudják különböztetni az uniós és nem uniós országok polgárait. Végül a fentebb említett öt ország döntött úgy, hogy határain megszünteti az ellenőrzést.
Az elkövetkező években újabb, sokkal részletesebb egyezményt dolgoztak ki, amelyet 1990. június 19-én írtak alá. Amikor ez 1995-ben hatályba lépett, eltörölte az aláíró államok belső határain folytatott ellenőrzéseket, és egyetlen közös belső határt hozott létre, ahol a schengeni térségre vonatkozó bevándorlási ellenőrzéseket azonos eljárások mentén végzik. Közös szabályokat fogadtak el a vízumokra, a menedékjogra és a külső határok ellenőrzésére vonatkozóan is, amelyek lehetővé tették a személyek szabad mozgását az aláíró államokban anélkül, hogy ez megbontaná a törvényes rendet.
A schengeni térséget fokozatosan bővítették: Olaszország a megállapodásokat 1990. november 27-én írta alá, Spanyolország és Portugália 1991. június 25-én csatlakozott, majd Görögország következett 1992. november 6-án, utána Ausztria 1995. április 28-án, valamint Dánia, Finnország és Svédország 1996. december 19-én. Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2007. december 21-én csatlakozott, Svájc mint társult ország pedig 2008. december 12-én. Bulgária, Ciprus és Románia egyelőre nem tagja a schengeni térségnek.
Mint látható, a schengeni övezetnek nem csupán Uniós államok a tagjai, ugyanakkor egyes országok – például az Egyesült Királyság és Írország – az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartják önálló határellenőrzési rendszerüket.
Románia évek óta ott álldogál Schengen kapujában, ám a bebocsátást elsősorban Németország ellenzi. Szerintük – és nincsenek egyedül a véleményükkel – Bukarest semmilyen sikert nem ért el az EU-ban, így nem ért véget a folyamat, amelyben Brüsszel figyelemmel kíséri a román igazságszolgáltatást, ezáltal a schengeni csatlakozás is késik. Noha a román politikusok nagy része a vállát vonogatja, a csatlakozás halasztása elsősorban az állampolgárokra hat ki negatív irányba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!