Rajk László különös esete az elvtársakkal

Egy korabeli pesti vicc szerint, ha Laci élt volna és meglátja a temetői demonstrációt, valószínűleg a tömegbe lövet. De ki is volt valójában Rajk László?

A tizenegy Rajk testvér Székelyudvarhelyen született, László 1909. március 8-án látta meg a napvilágot, apja, Reich József szegény csizmadia volt. A nélkülözés mellett a Trianon utáni román nemzetiségi politika formálta a Rajk-család gondolkodásmódját világról és politikáról. A családfő nem volt hajlandó semmilyen felkínált állásért vagy egyéb kilátásba helyezett előnyökért Rajkból Rajku lenni – még egy „u” betűt sem volt hajlandó elfogadni az új rezsimtől. „Annak ellenére, hogy mindenképpen bizonygatták, hogy ő voltaképpen román származású, hisz íme a neve, »Rajku« is mutatja ezt, hát neki adóval s gyermekei egyikének-másikának bottal vagy korbáccsal, kiutasítással kellett megismerkedniök” – írta 1949-ben Rajk Endre, László bátyja. Talán kevésbé köztudott, hogy a tíz évvel idősebb testvér szép karriert futott be a nyilasoknál. Később a Rajk-perben vádként hangzott el, hogy 1945 márciusában Sopronkőhídán Lászlót nyilas államtitkár testvérének vallomása mentette meg az akasztófától. Rajk Endre emigrációban írt memoárjából kiderült, László, a kommunista belügyminiszter 1945 nyarán viszonozta a szívességet: megakadályozta, hogy a magyar hatóságok az amerikai katonai nyomozó szervektől Endre bátyja kiadatását kérjék.

Hivatásos forradalmár

Rajk László a helyi református gimnázium elvégzését követően 1929-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakán folytatta tanulmányait. Egyetemi évei alatt, alig 21 évesen került kapcsolatba a Horthy-kori Magyarországon illegalitásban működő kommunista mozgalommal – és ettől kezdve gyökeresen megváltozott élete.

Az ifjú Rajk 1934-ben már a Kommunista Ifjúsági Munkás Szövetség (később KISZ) középiskolai és egyetemi tandíjreform mozgalmait szervezte. Mivel a rendőrség komolyan figyelni kezdte tevékenységét, pártutasításra emigrált. Előbb Csehszlovákiába ment, majd engedélyt kapott arra, hogy csatlakozzék a spanyol népi köztársaság hadseregéhez, amely a spanyol polgárháborúban Franco csapatai, egyben a fasizmus ellen küzdött. Rajk gyalog átkelt a Pireneusokon, és 1937 októberében Firtos László néven megérkezett Spanyolországba. Részt vett a harcok irányításában, de több rohamban is. 1941 augusztusában tért haza, 1944 végén pedig kapcsolatba került az időközben újjáalakult illegális kommunista párt Központi Bizottságával.

 Elvtársi bosszú

Rajk László 1946. március 20-tól lett Magyarország belügyminisztere. A „fasiszta és reakciós csoportok” üldözése címén létrehozta az ÁVO-t (Államvédelmi Osztályt), számos vallásos, nemzeti és demokrata szellemű intézményt és szervezetet tiltott be, illetve oszlatott fel. Aktívan részt vett az első koncepciós perekben is – ő sem gondolta, hogy végül jómaga is egy ilyen per után végzi az akasztófán. Munkája során rengeteg veszélyes ellenséget is szerzett magának. Közéjük tartozott Péter Gábor, az ÁVO vezetője is. A politikai rendőrség 1948-ra már csak elméletileg tartozott a Rajk vezette belügyminisztérium irányítása alá, ennek ellenére az ÁVO költségvetésének kérdésében Rajknak még maradt beleszólás a döntésekbe. Rajk megnyirbálta a mindenható szerv anyagi lehetőségeit, amit Péter Gábor képtelen volt megbocsátani neki, és 1947 végén, 1948 elején már „párt- és rendszerellenes magatartással” gyanúsította Rajkot. Péter Gábor próbálkozásait jelentősen támogatta a Rajk befolyására féltékeny Farkas Mihály pártfőtitkár-helyettes és hadügyminiszter is. A két veszélyes kommunista vezető elérte, hogy Rákosi 1948 augusztus 5-én leváltsa Rajk Lászlót a belügyminiszteri tisztségről. Ekkor még megkapta a sokkal kisebb befolyást jelentő külügyminiszteri tárcát, de kálváriája elkezdődött, és koholt vádak alapján 1949. május 30-án letartóztatták. Rákosinak fontos volt, hogy Sztálint meggyőzze hűségéről, úgy gondolta, egy kirakatper révén bebizonyítja szigorúságát és elkötelezettségét, amellyel le tud sújtani egy jugoszláv kémre. Rajk kiválóan megfelelt a célra: bátyja nyilas államtitkár volt, ő a spanyol polgárháborúból hazatérve bejárta a nyugat-európai imperializmus összes „melegágyát”. Emellett külügyminiszterként alkalma, hatalma, és lehetősége is nyílt arra, hogy Jugoszláviával titkos kapcsolatokat építsen ki.

Fogvatartása idején Kádár János belügyminiszter és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni Rajkot, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz. Rajk önkritikát gyakorolt, elismerte, hogy miniszteri működése során ugyan követett el hibákat, de a kémkedés vádját nem volt hajlandó vállalni. Kádár végül mégis meggyőzte, Rajk elhitte, hogy nem esik baja, és végül „beismerte bűneit”. A per 1949. szeptember 16-án kezdődött, alig egy hétig tartott. A vádiratot maga Rákosi Mátyás készítette, és Sztálin hagyta jóvá. A perben a népbíróság 1949. szeptember 24-én hirdetett ki három halálos ítéletet. Rajk Lászlón, Szalai Andráson és Szőnyi Tiboron 1949. október 24-én hajtották végre az ítéletet.

 Éljen a Párt, éljen Sztálin?

Hatvan év múlva, 2009-ben került elő a több mint 300 gépelt oldalt rejtő Fejtő Ferenc-dosszié. Az újságíró-közíró mindössze két hónappal Rajk László pere, egy hónappal a kivégzése után megírta a koncepciós per ellentmondásait, de munkája sehol sem jelent meg. A kéziratban többek közt ez olvasható: „Aztán amikor a függöny legördült, a szereplőket felakasztották. Rajk állítólag „Éljen a Párt! Éljen Sztálin!” kiáltással ment az akasztófa alá.” Rákosi, a sztálinista, jóval több kommunistát végeztetett ki Magyarországon, mint Horthy tengernagy a fehér terror idején.”

Egy szemtanú beszámolója szerint a börtön parancsnoki szobájában Farkas Mihály, Kádár János, Péter Gábor és mások a kivégzés után koccintottak, gratuláltak egymásnak. 1956 tavaszán Rajk Lászlóné Földi Júlia el akarta temetni a még akkor is temetetlen férjét. Rajk László és társai nyilvános újratemetését 1956. október 6-ára engedélyezték a Kerepesi úti temetőben. Az esemény százezres tömegdemonstrációvá vált.

Epilógus: feleségének, Rajk Lászlónénak 1963-ban 252 ezer forint kárpótlást utaltak ki férje életéért...