Pompázik és zsong Velence

A színek a központi témája a Velencei Karneválnak az idén, mottója pedig Creatum, amelynek jegyében a gyökerekhez való visszatérést, a vízi város középkori művészetét és hagyományait igyekeztek újjáéleszteni a szervezők. A pompás esemény rendkívül látványos vízishowval nyitott január 23-án és február 9-ig tart: s ahogyan az lenni szokott, bulik, felvonulások, táncbemutatók, koncertek és álarcosbálok tarkítják programját.

Soha nem látott szigor

Az önfeledt szórakozásnak, vidámságnak és tréfáknak szentelt farsangi időszakot Luigi Brugnaro velencei polgármester viccelődése nyitotta meg, aki műszaki akadályokra hivatkozva, pár perccel az ünneplés kezdete előtt bejelentette, hogy az idén elmarad a karnevál. A tömeg azonnal felháborodott és a polgármester gyorsan be is vallotta, hogy csak tréfált.

A polgármester viccelődése egyébként teljesen életszerűként értékelhető, hiszen biztonsági okokra hivatkozva előzetesen nem akarták engedélyezni a maszkok viselését a karneválon. Ám ezt még a helyi rendőrfőnök is rossz tréfénak vélte: „A karnevál a maszkokról szól. Anélkül elég nehéz karnevált rendezni” – magyarázta Angela Sanna, tudatva ugyanakkor: a maszkos karneválozók személyazonosságát szúrópróbaszerűen ellenőrizik, és a Szent Márk térre özönlő több ezer fős tömeget is ellenőrzik.

A Németországban szilveszterkor történt molesztálások és az Európa-szerte megnövekedett terrorfenyegetés miatt minden korábbinál erőteljesebb szigor és készültség mellett zajlik a fesztivál: az olasz hatóságok többfelé ellenőrzési pontokat állítottak fel, emellett több rendőrt küldtek az utcára járőrözni uniformisban és civil ruhában. A szigorú intézkedések értelmében a jelmezeseknek igazolniuk kell magukat, és az arcukat is fel kell fedniük a rendőrök előtt, mielőtt beléphetnek a Szent Márk térre. Ezen kívül még fémdetektorokkal is átvizsgálják a mulatságra igyekvőket, és meg is motozzák őket.

Tömegpartik és nem csak

Ennek ellenére jó hangulat árasztotta el (hogy stílusosan szóljunk) a karneválok városát, s a rendezvény legjobb eseményeit az utolsó napokra ütemezték be a szervezők. (Bár persze a korábbiak miatt sem érhette szó a ház elejét.) Ezek közül kiemelkedik a mindig fénypontnak számító, idén január 31-én, vasárnap megtartott a Volo dell’ Angelo (Az angyal repülése). Ez annyit jelent, hogy egy szép lány „repül le” a Szent Márk téri harangtorony tetejéről, azaz kötélen leengedik onnan. Állítólag ez a repüléshagyomány akkor kezdődött, mikor a Cinquecentóban egy török mutatványos a Szent Márk harangtornya és egy a kikötőben lévő hajó között kifeszített kötélen végigmasírozott, miközben alatta megőrült a bámész tömeg. Visszafelé pedig a Palazzo Ducale teraszán beköszönt a dózsénak is.

Az idei programból sem hiányzik a jelmezverseny, amelyre a karnevál teljes ideje alatt be lehetett nevezni. A február 9-i zárónapon a legpompásabb jelmezt is díjazzák a Szent Márk téren felállított színpadon. A legszebb gyermekjelmez is díjat kap majd, és a Ferreto téren lesz megtekinthető.

Éjszakánként minden nap a Canale Grande vize feletti tűzijátékban gyönyörködhetnek a látogatók. A karnevál időszaka a bulik ideje Velencében, ahol máskor tilos az éjszakai dorbézolás – legalábbis a szabad ég alatt, ahol az év többi napján 23 óra után tilos lármázni és duhajkodni. A legjobb bulikra február 4. és 9-e között számíthat most az, akit a városba vetette a jósorsa, a Notti all’Arsenale, azaz az Éjszakák az Arzenálban bulisorozat ad hajnalig tartó tombolási lehetőséget Velence egykori saját hajóépítő- és fegyverkészítően üzemegyüttesében, az Arzenálban. Itt a fény és hangorgiákat kínáló diszkók mellett művészi élményt nyújtóvízi előadások, híres történelmi események, jelenetek korhű felelevenítése, utcai zenészek és színészek szórakoztatják a város megsokasodott látogatóit. Szintén az egykori hajógyár ad helyet a Gyermekek Karneváljának is.

És miközben a nép egyszerű(bb) fiai az utcán mulatoznak, az eliteket persze magánbulik és fogadások várják, nem földi halandók zsebéhez mért összegekért: átlagosan egy egyszemélyes belépőjegy egy ilyen helyre úgy ezer eurót kóstál. Az egyik legextravagánsabb ilyen buli a Nagy Velencei Maszkabál a Flangini-palotában, ezt idén február 6-án tartják, s általa több legyet is ütnek egy csapásra: ha már úgyis összegyűltek, megünneplik Szent Bálintot is. Ennyi pénzért ez a minimum. Négy-ötszáz euróért egyébként már az „olcsóbb”, különböző palotákban rendezett hagyományos hangulatú bálok valamelyikére is beléphetünk.

Jelmezbe!

Az ilyen kifinomult helyeken ilyenkor illik korhű jelmezeket és álarcokat viselni – nos, ezekért is szép összegeket hagyhat az erre specializálódott boltok valamelyikében a látogató. Az ilyen üzletből több van Velencében mint mondjuk vegyesboltból. Ezerféle maszk kapható, kézművestermékek: a velenceiek leginkább a hagyományos fehér álarcot, a voltót kedvelik. Persze a butikosok – a leghíresebbek a Tragicomica és a Papier Maché – igyekeznek minden pénztárca számára elérhetővé tenni őket: öt eurótól a csillagos ég felé haladva. A jelmezek viszont méregdrágák, ezért karneválozók jelentősebbik része kölcsönzőből veszi ki őket. Ha valaki mégis megengedheti magának, Banco Lotto N°10 a leghíresebb hely, ahonnan beszerezheti: itt az egykori jelmezek reprodukcióit állítják elő. A híres köpönyeget, a tabarrót, amelybe évszázadok óta burkolóznak a karneválozók, a Monica üzletben lelheti fel az érdeklődő, ez az egyetlen hely, ahol hagyományos módon állítják elő e köpenyeket.

No, de köpennyel vagy anélkül, mindenképpen jó most annak, aki Velencébe érkezett: hisz előbb-utóbb mindenképpen kivetkőzik magából.