
2015. október 17., 21:162015. október 17., 21:16
Az Atlanti-óceán déli részén elhelyezkedő Szent Ilona-sziget a köztudatban mint Napóleon száműzetésének és halálának helye ismert. Nagy-Britannia második legrégebbi gyarmata volt, bár a szigetet egy portugál navigátor fedezte fel 1502-ben Indiába vezető útján, és ő is nevezte el Flavia Iulia Helena, azaz Szent Ilona után. 1659-ben érkezett meg a szigetekre az angol ültetvényeseket vivő flotta, Marmaduke nevű hajóján John Dutton kapitánnyal, aki a sziget első kormányzója lett. Hónapokon belül felépült egy erőd, amelynek eredeti neve Castle of St. John volt, a völgy felső részén pedig további házak épültek.
A szigetlakó
Mint ismeretes, Napóleon 1815 februárjában – a rá felügyelő brit hajóhadat kicselezve – váratlanul megszökött első száműzetésének helyéről, Elba szigetéről, és március 20-án ismét uralkodóként vonulhatott be Párizsba. Viszont Bonaparte második császársága mindössze száz napig tartott, ugyanis egykori ellenségei nem nézték jó szemmel visszatérését, és hamarosan újabb koalíciót – szám szerint a hetediket – szerveztek hatalma megdöntésére. A császár 1815 júniusában, Waterloo mellett döntő vereséget szenvedett, ezért ismét lemondásra kényszerült. A szövetségesek ismét száműzetésre ítélték ellenfelüket, ezúttal a távoli Szent Ilona szigetét jelölték ki, mely az afrikai partoktól majdnem 2000 kilométerre található.
Napóleon és kísérete 1815. október 15-én látta meg először Szent Ilona szigetét, mely haláláig biztosított lakóhelyet a száműzött császárnak.
A száműzött Napóleonnak egyetlen közeli barátja volt a szigeten, méghozzá egy kamaszlány. Egy angol család még serdülőkorban lévő, Betsy nevezetű lányával kötött barátságot, a család távozása a szigetről rendkívüli módon megviselte az amúgy is gyengélkedő császárt.
Megmérgezték?
Bár viszonylag még fiatal volt, Napóleonnak a száműzetésben hullámzó és folyamatosan romló volt az egészsége. Végül 51 esztendősen, 1821. május 5-én fejezte be földi pályafutását, a hivatalos brit jelentések szerint – csakúgy, mint édesapjával – vele is gyomorrák végzett. Ám a történet ezzel nem ért véget, sorra születtek az állítólagos megmérgezéséről szóló – olykor egészen meredek – elméletek.
Hű inasának, Louis Marchandénak az 1955-ben napvilágot látott naplója alapján dr. Sten Forshufvud svéd fogorvos és toxikológus az arzénmérgezés 34 tünetéből 30-at felismert, és határozottan kijelentette, hogy Napóleont megmérgezték. Ezt támasztotta alá az is, hogy amikor 1840-ben Napóleont a szigeten exhumálták, hogy Párizsba szállítsák, a holttest – állítólag az arzén konzerváló hatása miatt – gyakorlatilag érintetlen volt. Ugyanakkor Napóleonnak a száműzetésből származó hajszálainak izotópos vizsgálata az arzén normál értékének tizenháromszorosát mutatta ki! 1995-ben az FBI, 1997-ben a Scotland Yard is megvizsgált napóleoni hajmintákat és igazolta a mérgezést. Dr. Pascal Kintz, a Bűnügyi Toxikológusok Nemzetközi Társaságának elnöke újabb vizsgálatban öt hajmintán bizonyította, hogy Napóleont arzénnal mérgezték.
A betegség és a gyilkosság elméletének hívei mindmáig ádáz harcot vívnak egymással. Hogy mi a végső igazság a történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének halála körül, talán sosem derül ki. Mert bármi is legyen az, a legendák gyártói mindig résen vannak…
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!