2015. október 17., 21:162015. október 17., 21:16
Az Atlanti-óceán déli részén elhelyezkedő Szent Ilona-sziget a köztudatban mint Napóleon száműzetésének és halálának helye ismert. Nagy-Britannia második legrégebbi gyarmata volt, bár a szigetet egy portugál navigátor fedezte fel 1502-ben Indiába vezető útján, és ő is nevezte el Flavia Iulia Helena, azaz Szent Ilona után. 1659-ben érkezett meg a szigetekre az angol ültetvényeseket vivő flotta, Marmaduke nevű hajóján John Dutton kapitánnyal, aki a sziget első kormányzója lett. Hónapokon belül felépült egy erőd, amelynek eredeti neve Castle of St. John volt, a völgy felső részén pedig további házak épültek.
A szigetlakó
Mint ismeretes, Napóleon 1815 februárjában – a rá felügyelő brit hajóhadat kicselezve – váratlanul megszökött első száműzetésének helyéről, Elba szigetéről, és március 20-án ismét uralkodóként vonulhatott be Párizsba. Viszont Bonaparte második császársága mindössze száz napig tartott, ugyanis egykori ellenségei nem nézték jó szemmel visszatérését, és hamarosan újabb koalíciót – szám szerint a hetediket – szerveztek hatalma megdöntésére. A császár 1815 júniusában, Waterloo mellett döntő vereséget szenvedett, ezért ismét lemondásra kényszerült. A szövetségesek ismét száműzetésre ítélték ellenfelüket, ezúttal a távoli Szent Ilona szigetét jelölték ki, mely az afrikai partoktól majdnem 2000 kilométerre található.
Napóleon és kísérete 1815. október 15-én látta meg először Szent Ilona szigetét, mely haláláig biztosított lakóhelyet a száműzött császárnak.
A száműzött Napóleonnak egyetlen közeli barátja volt a szigeten, méghozzá egy kamaszlány. Egy angol család még serdülőkorban lévő, Betsy nevezetű lányával kötött barátságot, a család távozása a szigetről rendkívüli módon megviselte az amúgy is gyengélkedő császárt.
Megmérgezték?
Bár viszonylag még fiatal volt, Napóleonnak a száműzetésben hullámzó és folyamatosan romló volt az egészsége. Végül 51 esztendősen, 1821. május 5-én fejezte be földi pályafutását, a hivatalos brit jelentések szerint – csakúgy, mint édesapjával – vele is gyomorrák végzett. Ám a történet ezzel nem ért véget, sorra születtek az állítólagos megmérgezéséről szóló – olykor egészen meredek – elméletek.
Hű inasának, Louis Marchandénak az 1955-ben napvilágot látott naplója alapján dr. Sten Forshufvud svéd fogorvos és toxikológus az arzénmérgezés 34 tünetéből 30-at felismert, és határozottan kijelentette, hogy Napóleont megmérgezték. Ezt támasztotta alá az is, hogy amikor 1840-ben Napóleont a szigeten exhumálták, hogy Párizsba szállítsák, a holttest – állítólag az arzén konzerváló hatása miatt – gyakorlatilag érintetlen volt. Ugyanakkor Napóleonnak a száműzetésből származó hajszálainak izotópos vizsgálata az arzén normál értékének tizenháromszorosát mutatta ki! 1995-ben az FBI, 1997-ben a Scotland Yard is megvizsgált napóleoni hajmintákat és igazolta a mérgezést. Dr. Pascal Kintz, a Bűnügyi Toxikológusok Nemzetközi Társaságának elnöke újabb vizsgálatban öt hajmintán bizonyította, hogy Napóleont arzénnal mérgezték.
A betegség és a gyilkosság elméletének hívei mindmáig ádáz harcot vívnak egymással. Hogy mi a végső igazság a történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének halála körül, talán sosem derül ki. Mert bármi is legyen az, a legendák gyártói mindig résen vannak…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!