Kétszázötven esztendővel ezelőtt a Siculicidiumot követő évben, 1765. november 2-án, Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé és magát Erdély nagyfejedelmévé nyilvánította.
2015. november 01., 19:122015. november 01., 19:12
2015. november 01., 19:152015. november 01., 19:15
A Bécsben 1717. május 3-án született és a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő nem kevesebb, mint négy évtizedet ült a trónon. Apja, VI. Károly német-római császár, valamint III. Károly néven magyar király, a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja volt. Édesanyja Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő volt. Tizenkilenc évesen ment férjhez Lotharingiai Ferenc István herceghez. Házasságukból 16 gyermek született, így létrejött a Habsburg-Lotharingiai-ház.
VI. Károly császárnak nem volt férfi utódja, némi háborúskodás után lányát, Mária Teréziát 1740. október 22-én koronázták királynővé. Beiktatását korábbi vállalásával ellentétben II. Frigyes porosz király nem ismerte el. Kirobbant az osztrák örökösödési háború. Az 1740 és 1748 között dúló háború során Ausztria elveszítette az iparilag fejlett Sziléziát, amely Poroszországhoz került. Mária Terézia viszont megtarthatta trónját.
1741. szeptember 11-én – két évvel a vesztes török háború és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után – Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni a koronát. A Habsburg Birodalom ekkor közel állt a felbomlásához, illetve a széthulláshoz. A magyar nemesek azonban „Vitam et sanguinem!” („Életünket és vérünket...!”) közfelkiáltással kiálltak a királynő mellett, aki cserébe érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a magyar nyelvű vezényletet is. Ennek fejében az osztrák örökösödési háborúban 11 magyar huszárezred mintegy 35 000 katonája harcolt a Habsburg trónért Európa hadszínterein.
A székelyek többször föllázadtak az erőszakos sorozás és a nem megfelelő körülmények miatt, ezért 1764-ben a bécsi udvar megbízta Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben két székely és két román határőrezredet. A Buccowot felváltó Siskovics tábornok parancsot adott katonáinak Madéfalva ágyúzására, ahol a székelyek képviselői tanácskoztak. A madéfalvi veszedelem (Siculicidium: a székelyek lemészárlása) során kb. 400 személy (köztük nők és gyermekek) vesztette életét. Ekkor indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, illetve Bukovinába.
Egy évvel a székely tragédia után, 1765-től Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemségnek, magát pedig nagyfejedelemneknyilvánította, ami egyébként azt is jelentette, hogy Erdélyt különálló tartományként kezelte. Ezt követően Karintia, Krajna, Stájerország, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia és Milánó hercegnője, valamint Flandria, Hennegau (Hainaut), Burgundia (Franche-Comté) és Tirol grófnője lett.
Mária Terézia fontosnak tartotta az oktatás kérdését. 1777-ben adta ki az alsó fokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t, melynek értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles lett. Támogatta az egészségügyet, s elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek és árvák ellátásáról. Uralkodása sokkal inkább a békés fejlődés korszakának tekinthető, amit a felvilágosult abszolutizmus ideájának megfelelően tervezett el. Az első és legfontosabb feladat a törökdúlás után lassan felépülő Magyarország fejlesztése volt, aminek legfőbb zálogát a királynő a népességnövekedés gyorsításában, vagyis jelentős – főleg sváb – betelepítésben látta.
Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!