Könny csak az italom: ötven éve halt meg Seress Rezső

Az öngyilkosok himnusza

Seress el is vállalta, a kotta akkor még különösebb visszhang nélkül jelent meg. A muzsikus egy idő után szinte már meg is feledkezett a dallamról, amikor egy újsághírben megjelent, hogy egy cselédlány öngyilkos lett, a kezében a Szomorú vasárnap kottáját találták. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminisztériumi tanácsos szíven lőtte magát egy taxiban, a búcsúlevele mellett pedig ugyanannak a dalnak a kottája hevert. A magyar sajtó gyilkos slágerként kezdte emlegetni a művet, ezután már svájci, olasz, amerikai lapokban is írtak róla, mint az öngyilkosok himnuszáról. Jávor László már-már depresszióssá vált attól, hogy szavai ekkora hatást váltottak ki.

Magyarországon többek közt Karády Katalin előadásában vált feledhetetlenné. A dal sikerei ellenére Seress Magyarországon nyomorgott, zsidó származása miatt egyre kevesebb helyen léphetett fel. A feldolgozásoknak köszönhetően egy amerikai bankban több mint 300 ezer dollár szerzői jogdíj várt rá, de mivel Magyarország háborús jóvátétellel tartozott a második világháború okán, ezért nem tudták elküldeni a pénzt, neki kellett volna érte kiutaznia. Máig nem tudják pontosan, miért nem ment el a pénzért, állítólag félt a repüléstől. Seress dalait aztán 1949 után betiltották, az 50–60-as években a rock és beat térnyerésének köszönhetően már senki sem volt kíváncsi szerzeményeire. Koldusszegényen üldögélve aprócska lakásában naponta végighallgatta a híres dallam többtucat felvételét különböző nyelveken, majd 79 évesen leugrott a lakása erkélyéről. Bár a zuhanást túlélte, a kórházban megfojtotta magát azzal a dróttal, amivel a begipszelt lábát emelték fel.

Szenzációhajhász örökség

A kortörténészek tipikus magyar sorsként emlegetik az övét: egy elszegényedett, hazáját elhagyni nem akaró, tehetséges ember életútjaként. Mára kiderült, a dal hatására elkövetett tucatnyi öngyilkosságnak fele csak a korabeli külföldi média szenzációhajhász fogása volt, több sajtóforrás szerint mintegy húsz eset történt a harmincas években. Az azonban mindenképpen bulvárfogás, hogy százak ugrottak a Dunába a dal meghallgatása és megértése után.

az angol mellett ismert sláger volt többek közt a kínaiak, a franciák, a dánok körében is. Akkordjait Steven Spielberg leghíresebb filmjében, a Schindler listájában többször is felfedezhetjük, de számos, a 2010-es években készült tévésorozatban is felcsendül, ugyanakkor több filmet is ihletett, köztük a német–magyar koprodukcióban készült Szomorú vasárnap/ Ein Lied von Liebe und Tod című drámát.