
Hetven évvel ezelőtt, 1945. január 14. és 18. között a visszavonuló német csapatok Budapest összes Duna-hídját felrobbantották. A főváros szimbólumait azonban elpusztítani nem tudták: pár év alatt mindegyiket újjáépítette a nemzet.
2015. január 18., 17:522015. január 18., 17:52
2015. január 18., 17:532015. január 18., 17:53
Budapest sokak szerint Európa egyik legszebb fővárosa. Évente több millió turista érkezik ide, hogy megcsodálja épített örökségét, sétátljon a Duna-parton, átmenjen meseszép hídjain. A történelem zivatara azonban nagyon megviselte a magyar fővárost: a második világháborúban előbb a szövetséges erők kezdték el bombázni 1944. április harmadikán a német megszállás alatt lévő Budapestet. Miután sikerült a város jelentős részét romba dönteniük, 1945 januárjában, mindössze pár hónappal a bombázás után, a német csapatok végeztek pusztítást.
Egy sem maradt talpon
A Budapestet megszállva tartó német hadsereg vezetői jó előre gondolkoztak: a szovjetek átkelését megnehezítendő aláaknázták az összes hidat, hogy azokat fel tudják robbantani, ha eljön az ideje. A Margit híd nem tartozik bele a hetven évvel ezelőtti szomorú januári sorozatba: azt már 1944. november 4-én felrobbantották – véletlenül. Ugyanis, miközben a robbantásszakértők az aknák elhelyezésén ügyködtek, megsértették a hídon átfutó gázvezetéket, ami katasztrofális következménnyel járt. A sérült gázvezeték egy szikra hatására egy kisebb robbanást idézett elő, ami magában nem lett volna olyan nagy gond, azonban ez akkor történt, amikor még az aknatelepítők dolgoztak, és a náluk levő összes robbanóanyagot aktiválta, ami óriási robbanáshoz vezetett. A legszörnyűbb az egészben az volt, hogy ez csúcsforgalom idején történt. A robbanás hatására a híd 6 ívéből 3 azonnal a vízbe zuhant. Járművek, emberek zuhantak a Dunába. Sokan meghaltak teljesen ártatlanul, köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnok is. A baleset 140 halálos áldozatot követelt, közülük száz civil volt. A hivatalos jelentések akkoriban nem számoltak be a német hadsereg aknásításáról, az egész esetet a gázrobbanásnak tulajdonították, csak a háború után derült ki a valós ok.
1944 karácsonyán megkezdődött a város ostroma. A német haderő azt a parancsot kapta, hogy az utolsó emberig védje a várost. Ezért eléggé el nem ítélhető módon felrobbantották a megmaradt hidakat, először január 14-én a Petőfi hidat (akkor Horthy Miklós), majd 16-án a Szabadság hidat (akkor Ferenc József), végül 18-án reggel egyszerre robbantották fel a Lánchidat, az Erzsébet hidat, valamint a Margit híd megmaradt részeit.
A hidak újjáépítése
Magyarország nemzeti vagyonának 40 százaléka pusztult el a második világháború alatt. A nemzeti jövedelem (GDP) 1945-re az előző évi felére csökkent, az ország pedig romokban hevert. Közvetlenül a háború vége után Magyarországra a károk fölmérése és a helyreállítás megkezdésének feladata várt. A hatalmas anyagi károk mellett az ország életét a szovjet megszállás is nehezítette, ráadásul hatékony közigazgatás sem állt rendelkezésre, hiszen a magyar állam újjászervezése is ezekben a hónapokban kezdődött.
Az akkori magyar vezetők a közlekedés helyreállításában érték el a legnagyobb sikereket, hiszen ez – szemben a lakosság ellátásával – a szovjet hadsereg közvetlen érdeke is volt, ennek megfelelően az ország út- és vasúthálózatának kijavításában nagy szerepet játszottak a szovjet utászalakulatok. A kommunisták hamar meglátták a népszerűségszerzés lehetőségét: 1945 májusától Gerő Ernő töltötte be a közlekedési miniszteri posztot, aki ettől kezdve gyakran tűnt fel hidak és egyéb létesítmények avatásán. Az országnak a legnagyobb gondot a hidak hiánya okozta, ezért ideiglenesen egy pontonhidat építettek, ám ez nem bizonyult jó megoldásnak, mivel több alkalommal is elsodorta az ár.
A Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd) volt az első, melynek felújítását eldöntötték, ugyanis ez sérült meg a legkevésbé. A hídon – szinte hihetetlen módon – másfél évvel a robbantás után ismét megkezdődhetett a forgalom. Érdekesség, hogy akkoriban hiánycikknek számított a zöld festék, ezért az eredeti zöld szín helyett szürkére festették, majd átadása után átnevezték Szabadság hídnak.
A következő újjáépítendő híd a Lánchíd volt. A hidat az ország akkori vezetői nem akarták feltétlenül visszaállítani, ugyanis kisforgalmú hídról volt szó, amely az ipari zónáktól is távol esett. Ennek hallatán azonban a magyar nép addig példátlan összefogást tanúsított, megalakították a Lánchíd Bizottságot, és pénzgyűjtésbe kezdtek. A gyűjtés eredményeként 1947-ben meg is kezdődött az újjáépítés, és kiderült, hogy a híd elemei alig sérültek, így a helyreállítás nem fog gondot okozni. Az újjáépített hidat a forgalomnak végül 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának századik évfordulóján adták át.
A Margit hidat csak a meder kitakarítása után kezdték újjáépíteni. A hidat a forgalomnak két részletben adták át: a déli oldalt még 1947 őszén, a teljesen elkészült hidat pedig 1948. augusztus 1-jén. A gyártásnál megmaradt fémelemeket az Árpád híd befejezéséhez használták fel. 1949. november 20-án – az eredeti híd avatásának századik évfordulóján – átadták az újjáépített Lánchidat, majd 1952. november 22-én megnyitották a forgalom előtt a volt Horthy Miklós hidat, egyúttal Petőfi hídra kereszteltek át.
Utolsóként az Erzsébet hidat építették újjá. Itt már nem lehetett szó felújításról, hiszen ez a híd annyira megsérült, hogy gyakorlatilag alapjaitól kellett felépíteni. A teljesen új hidat 1964-ben adták át.
Napjainkban Budát és Pestet tíz híd köti össze, közülük kettő vasúti. A legismertebb közülük a Lánchíd, amelyet még gróf Széchenyi István álmodott meg az 1848-as forradalom előtt, építését is ő kezdeményezte.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!