Hány golyó egy halál?

John Connally kormányzó és Ralph Yarborough szenátor, a két legmagasabb rangú texasi demokrata politikus évek óta háborút vívott egymással pozíciójuk és befolyásuk növelésének érdekében. John Fitzgerald Kennedyt tanácsadói arra figyelmeztették, ha nem tesz rendet a pártban, kétséges, hogy Texas államban megnyeri az 1964. őszén esedékes választásokat. A politikai szempontból halaszthatatlannak tűnő út eleve ezer veszéllyel volt kikövezve: az ország szeretett és becsült elnökének legtöbb ellenfele éppen Taxas állam egyik legnagyobb városában, Dallasban élt. Itt szinte divat volt társaságban az elnök meggyilkolásával tréfálkozni, katolikus hitén gúnyolódni, vagy egyszerűen „lekommunistázni” Kennedyt. Dallas polgármestere még csak iskolai szünetet sem rendelt el az ominózus napon, holott ez szokás volt szerte Amerikában, ha az elnök látogatóba érkezett. Mi több, volt olyan tanár, aki a diákjai előtt jelentette ki, hogy legszívesebben szembeköpné Kennedyt.

Két lövés, vagy három?

Az elnöki látogatás útvonala a Love Field repülőtérről a Main Street, Houston Street, Elm Street volt. Egy Abraham Zapruder nevezetű amatőr filmes egy lugas kőkerítésének peremén állva filmezte az eseményt.

Kennedy nyitott limuzinja behajtott a Dealy Plaza keleti oldalán futó Houston Streetre, majd balra kanyarodott az Elm Streetre, elhaladva a tankönyvraktár mellett. Az Elm és Houston utca sarkán, a tankönyvraktár tetején lévő, hatalmas hirdetőtábla órája pontosan 12 óra 30 percet mutatott. Az elnöki autó 15 km/óra sebességgel cammogott – a merényletet követően soha többet amerikai elnök kocsija nem haladhatott végig egy utcán ilyen lassan.

Az első lövés hatalmas durranással hasított bele a levegőbe. A bámészkodók – de többen a titkosszolgálat emberei közül is – hirtelen azt gondolták, valamelyik kocsi kereke pukkadt ki, vagy petárda robbanását hallották. A háborús veterán Connally kormányzó később azt nyilatkozta, hogy azonnal tudta, puskalövést hallott. A hátsó ülésen, felesége mellett ülő Kennedy elnök, reflexszerűen mindkét karját felemelte, kezeit az arca és a nyaka elé kapta. Miközben az elnököt átölelte felesége, az első golyó hátulról átfúródott Connally kormányzó testén, és a combjában állt meg. Kennedyt a második lövés találta el, szinte teljesen szétroncsolva a fejét. És mindjárt ez a két lövés a kiindulópontja az összesküvés-elméletek többségének…

A merényletet vizsgáló Warren-bizottság vaskos, 18 ezer oldalas nyomozati anyaga arra a következtetésre jutott, hogy Oswald volt a gyilkos, tehát semmi bizonyíték nincs összeesküvésre. Megállapították, hogy a merénylő háromszor tüzelt fegyverével, és punktum. Igen ám, de itt homályossá válik az addig oly egyszerűnek és kristálytisztának tűnő kép: az iratköteg ugyanis a háromból csak két lövedékkel tud elszámolni. Vajon mikor és hol dördült el a harmadik lövés?

 Hajmeresztő elméletek

A gyilkosságot legközelebbről, legjobb szögből megörökítő felvételeket a már említett Abraham Zapruder nevű dallasi szabó készítette. Egy elképesztő teória szerint maga a limuzin sofőrje, William Greer, aki vezetés közben hátrafordult, és a bal kezében egy fegyvernek látszó tárgyat tartott, célba vette az elnököt és lőtt. Ám a Zapruder-film alaposabb megfigyelése után egyértelmű, hogy nem tartott fegyvert a sofőr.

Az állítólagos összeesküvők között ott van az FBI és a CIA, a maffia és a szakszervezet, a nemzetközi kommunizmus és az amerikai szélsőjobboldal, ott vannak a kubai kommunisták és antikommunisták, mégpedig szinte tetszőleges kombinációban. Egyik elméletben már hat lövés szerepel, egy másik szerint Lyndon B. Johnson alelnök adott parancsot a merényletre. A legújabb elméletet egy fiatal belga kutatónő, Caroline Lebeau állította fel. John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolásáról írt könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Bush-családnak is köze lehetett a merénylethez. Állítását azzal magyarázza, hogy Kennedy törvényben akarta szabályozni az olajkitermelést és a nagy vagyonok adóztatását, ami az érintett texasi családoknak, köztük a Bush-családnak 894 millió dolláros kárt okozott volna…

Tény, hogy Lee Harvey Oswaldot hamar elkapták, és viszonylag gyorsan el is tette láb alól egy alvilági kocsma tulajdonosa, bizonyos Jack Ruby. Oswaldhoz hasonlóan, merénylője is pszichiátriai eset volt, mindkettő esetében a legkézenfekvőbb magyarázat tetteikre, hogy elborult elmével úgy gondolták, ezáltal bevonulnak a történelembe.

Ami sikerült is nekik. Igaz, közönséges gyilkosok képében…

Egyébként a Kennedy-gyilkosság aktáit az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok 75 évre titkosították, így legközelebb 2038 novemberében lehet azokat nyilvánosságra hozni. Addig is szurkolhatunk az újabb összeesküvés-elméletek megszületésének.