Lemondott a spanyol király, János Károly, a hatalmat fiának, Fülöp hercegnek adja át, aztán visszavonul a közélettől. A spanyol királyi családot az elmúlt években több támadás érte a luxuskiadásokért, miközben az ország megszorításokra kényszerült a válság miatt.
2014. június 07., 10:592014. június 07., 10:59
Nem várta meg uralkodásának 40. évfordulóját János Károly spanyol kriály, aki 1975 óta áll az ország élén. Trónra lépésekor nem volt közvetlen trónörökös, hatalmát Francisco Franco tábornoknak köszönhette, aki az 1960-as évek végétől fokozatosan ruházta rá a különböző jogköröket. A szélsőjobboldali diktátor azt remélte, hogy János Károly fenntartja a rezsim működését, de Franco halála után a király demokratikus átmenetet kezdett. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, a demokratikus politikai átmenetben mégis fontos szerepet játszott. Neki köszönhetően a spanyol pártok tíz éven keresztül nem csatároztak egymással, hanem nagykoalícióban vezették az országot.
Míg az ezredforduló táján egy felmérésben I. János Károly minden idők legnépszerűbb spanyolja volt, a luxuskiadások miatt népszerűsége 2008-ban zuhanni kezdett. Az elmúlt években sok időt töltött kórházban megromlott egészségügyi állapota miatt, 2010-ben jóindulatú daganatot távolítottak el a szervezetéből, majd többször műtötték a porckorongsérvével. 2012 áprilisában csípőprotézist kapott, miután egy botswanai elefántvadászaton elesett és eltört a csípője. A válság közepette tett költséges utazás ráadásul botrányt váltott ki, és emiatt János Károly bocsánatkérésre kényszerült, amit spanyol uralkodó addig még sohasem tett. Presztízsét más közéleti botrányok is megtépázták. Veje, az egykori kiváló kézilabdázó, Inaki Urdangarin ellen 6,3 millió eurós sikkasztás miatt folyik vizsgálat. 2013-ban egy év alatt 26 százalékot esett a királyi család népszerűsége. Először az adófizetők pénzéből szervezett elefántvadászat miatt szólították lemondásra, idén márciusban a király lánya is bíróság elé állt, bár nem találták bűnösnek.
János Károly utódja fia, Fülöp lesz, aki korábban kijelentette: támogatja a kormány munkahelyteremtő intézkedéseit. Szakértői vélemény szerint a trónörökös intelligens, ugyanakkor spanyol szemmel nézve unalmas. A spanyol trónörökös, Asztúria hercege V.Fülöp néven lesz király, a hatalomátadás időpontja azonban még bizonytalan.
Döntését indokolva a nemzethez hétfőn intézett televíziós beszédében a leköszönő uralkodó elmondta, hogy akkor kezdte el komolyan foglalkoztatni a lemondás gondolata, amikor januárban betöltötte a 76. életévét. I. János Károly szerint fia, a 46 éves Fülöp herceg készen áll az uralkodásra. Úgy gondolja, hogy fia a remény új korszakát fogja megnyitni, amelyben a megszerzett tapasztalat és az új generáció lendülete egyesül. „A legjobbakat kívánom Spanyolországnak, amelynek egész életemet szenteltem, amelynek szolgálatába állítottam minden képességemet, lelkesedésemet és hitemet” – mondta a király.
A királyi palota ügyeit ismerő egyik forrás azonban arról tájékoztatta a Reuters brit hírügynökséget, hogy a lemondásnak elsősorban politikai okai voltak. Szerinte az uralkodó már januárban döntött a hatalomátadásról, a bejelentést azonban az európai parlamenti választások utánra halasztotta.
Nemzetközi visszhangok a dinasztikus döntésről
José Manuel Durăo Barroso: Történelmi személyiség a spanyol uralkodó. I. János Károly a demokrácia építője és védelmezője, az európai szellemnek és Spanyolország modernizálásának elsőrendű pártfogója volt uralkodásának 39 esztendeje alatt.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke: I. János Károly a demokrácia „tartóoszlopa”, a szabadság és a haladás fontos pillére volt.
Angela Merkel német kancellár: I. János Károly szerepe fontos volt a demokratikus átmenetben.
David Cameron brit miniszterelnök: I. János Károly sokat fáradozott uralkodása idején annak érdekében, hogy segítse Spanyolországot a demokratikus átmenet útján, ezenkívül nagy barátja volt az Egyesült Királyságnak.
François Hollande: A francói diktatúrából a demokráciába való átmenet szorgos építőmestere volt.
A Fehér Ház ugyancsak I. János Károly vezető szerepét emelte ki a spanyol demokrácia történelmi jelentőségű demokratizálási folyamatában.
The Washington Post: biztosította, hogy országa az önkényuralmi rendszerről áttérjen a demokráciára. A király egész nemzetének a vágyát teljesítette.
The New York Times: I. János Károly nagy segítséget nyújtott az 1981-es államcsínykísérlet meghiúsításában. Uralkodása stabilitást teremtett egy olyan országban, amelynek katalán és baszk szeparatista mozgalmakkal kellett szembenéznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!