Kevés művész élhette meg azt az örömöt, hogy gyermekei az ő útját folytassák. A száz éve elhunyt Ferenczy Károly, a nagybányai iskola híres festője ezt megérte: mindkét fia és lánya is nyomdokaiba léptek.
2017. március 22., 20:302017. március 22., 20:30
A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője, Ferenczy Károly Bécsben született 1862. február 8-án egy bánsági német családban. A család akkor még a Freud nevet viselte, később magyarosították apjuk kezdeményezésére Ferenczyre. A kritikusok az impresszionizmus legnagyobb magyar mesterének tartják, pedig kezdetben jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Csupán 22 éves korában, 1884-ben kezdte el festészeti tanulmányait Rómában és Münchenben, majd két évig a párizsi Julian Akadémia növendéke volt.
Életrajzában érdekes mozzanat, hogy Párizs után a soktornyú Duna-menti városkába, Szentendrére költözött. Itt élt négy évig, ám azt a korszakát önéletrajzában egyszerűen megtagadta, alkotásaival kapcsolatban a „semmi” szót használva.
Első igényesebb műve a Krassó-Szörény megyei Gavosdián – ahova gazdálkodni vonult vissza – készült 1885-ben Önarckép címmel. (A Lugostól 14 kilométerre délkeletre fekvő Gavosdia a múlt század elején a Krassókövesd nevet viselte, románok, magyarok, svábok lakták. 2002-ben már senki sem vallotta magát német anyanyelvűnek).
A nagybányai festőiskola
Művészetek iránti érdeklődése fokozódott, 1896-ban csatlakozott a Nagybányára vonult festőcsoporthoz (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla és mások), és ott hosszú időre le is telepedett. Természetrajongása szerencsésen találkozott a nagybányaiak rajongásával. Stílusa ettől kezdve egyenletes ütemben fejlődött sajátosan egyénivé, amely ugyanakkor a nagybányai irányzatot is képviselte. Nagybányai éveinek kezdetén a panteista természetszemléletből kiindulva a megfigyelt természeti motívumok és a művészi képzelet költői szintézisére törekedett, monumentális bibliai kompozíciókat festett (Józsefet eladják testvérei, Ábrahám áldozata). Ő volt az a festő, „a legnagyobb nagybányai” – ahogyan már pályatársai nevezték –, aki a legkövetkezetesebben gondolta végig a szabadtermészeti festés problémáit. Képein az impresszionizmus színgazdagsága hagyott nyomot. Nagybánya szegényparaszt- és bányászélete több kép festésére ihlette, amelyek között legigényesebb a Hazatérő favágók című, több példányban alkotott kompozíció 1899-ből. Az egyik borús hangulatú, a másik napsütéses. Ferenczy életművének egyik érdekessége, hogy sokszor ugyanazt a témát több változatban is megfestette.
1885. november 14-én Körmöcbányán feleségül vette távoli rokonát, Fialka Olgát, nemsokára megszületett első gyermekük, Valér. Ikreik, Béni és Noémi 1890-ben születtek. Mindhárom Ferenczy-gyerek híres művész lett. Közülük talán Ferenczy Béni szobrászművész neve a legismertebb, ő készítette apja síremlékét is a Kerepesi temetőben.
A kiváló pedagógus
1900-tól a napfény festése kötötte le érdeklődését, ezzel egyidejűleg az emberalak és arc kifejezése vált lényegessé számára. 1903 őszén magániskolát nyitott Budapesten. Ekkora már eljutott az impresszionizmus közelébe, de nem vált hirdetőjévé. Első gyűjteményes kiállításán a Nemzeti Szalonban nyolcvanhat képet vonultatott fel. Eközben családja a dalmáciai Lussin Grande szigetén élt. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz és festés tanára volt. Ferenczy Károly kevés beszédű, zárkózott, nehezen felengedő egyéniség volt, ami nem akadályozta meg abban, hogy a főiskola egyik legkiválóbb pedagógusává váljék. Végleg Budapestre költözött, s az addig szinte kizárólagosan szabadtéri gyakorlatát műtermi festéssel cserélte fel.
Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője, a nagybányai művésztelep iránymutató egyénisége volt. Műveit szinte beteges önkritikával vizsgálta, egy időben rendszeresen átfestette őket (előfordulnak másfél centis festékréteget magukon hordó vásznai), később egyszerre több példányban, párhuzamosan dolgozott ugyanazon a témán, apró eltérésekkel, hogy módja legyen utólag a legmegfelelőbb verziót kiválasztani. Elégedetlenségének így is több műve áldozatul esett: megsemmisítette őket, illetve gyakran szétszabdalta, így a ma ismert képei gyakran korábbi, nagyobb kompozíciók részletei.
1917-ben romló egészsége miatt lemondott a Nagybányai Festők Társaságának elnökségéről, március 18-án hunyt el. Nagy hatással volt a magyar festészet további alakulására, fő művei a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok