A James Webb űrtávcső egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös teleszkóp.
Fotó: Wikipédia
2022. július 26., 10:222022. július 26., 10:22
A csillagok fürkészése mindenkoron az emberiség egyik alaptevékenységének számított. Az emberi szem nem lát túl messze, a távcsövek közelebb hozták a csillagokat, a mostanra kifejlesztett technikával már a világúr legmélyére látunk. A tudomány fejlődése ma már az egykori tudományos-fantasztikus írók szárnyaló fantáziáját is kezdi túllépni.
Tudományos körökben, de a közösségi médiában is hatalmas szenzációt keltettek a napokban azok a fotók, melyek a világűr legmélyét mutatják. Emberi ésszel nehezen felfogható, hogy meddig „lát” a James Webb-űrtávcső, az amerikai űrhivatal, a NASA által közzétett lélegzetelállító felvételek gyakorlatilag új korszakot nyitnak az űrkutatás terén. Amikor a 17. század elején Galileo Galilei megépítette saját, a korábbiaknál lényegesen jobb távcsövét, hatvanszoros nagyítást ért el. Ez elég volt ahhoz, hogy felfedezte a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit. Két emberöltővel később Sir Isaac Newton megalkotta az első tükrös távcsövet, erre az elvre alapul az egyik legnagyobb teljesítményű teleszkóp, a Hubble űrtávcső működése is. Ám az emberiség kíváncsisága lankadatlan maradt, mindenáron szeretnénk megismerni eredetünket, a kezdeteket, látni, honnan jöttünk és merre tartunk. Ehhez nyújt segítséget a Webb-távcső, a valaha épített legjobb űrteleszkóp.
A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató űrtávcső a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxisok születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. Tehát egy hihetetlenül nagy teljesítményű eszköznek tervezték, amely
Bár maga a „célpont” egy 4,6 milliárd fényév távolságban lévő galaxishalmaz és annak több száz tagja, ezek mellett távolabbi (régebbi) – akár 12-13 milliárd fényév távolságban található, a világegyetem egy ősi állapotát mutató – galaxisok fényei is láthatók. Egy fényév 9,4607 billió kilométernek felel meg, így szinte felfoghatatlan, meddig „lát” el a teleszkóp. Talán eljön a nap, amikor egyenesen az ősrobbanásra tekinthetünk rá… Az általa készített első fotót Bill Nelson, a NASA vezetője ismertette, elmagyarázva, hogy egyetlen aprócska vizsgált területen látható galaxisok sokaságát látjuk a képen. Ezektől a fényforrásoktól nagyjából 13 milliárd évet utazott a fény, de a tervek szerint még ennél is messzebbre fogunk ellátni az új űrtávcsővel.
és az első kép az első pillantásunkat jelenti ezen az ablakon keresztül. A kép maga 12,5 órán át készült – a Hubble Deep Field 100 órányi felvételt sűrített egy képbe –, és egy olyan galaxishalmazt mutat, amely gravitációs lencseként működik, vagyis felerősíti a mögüle érkező, halványabb galaxisok fényét, így azok is jól megfigyelhetővé válnak. Maga a galaxishalmaz egyébként a 4,6 milliárd évvel ezelőtti formájában látható. Hasonló képet egyébként már a Hubble űrtávcső is készített 1995-ben. Akkor 100 órán át irányították a távcsövet szó szerint a semmibe, egy teljesen feketének látszó pontba. A kísérlet végére kiderült, hogy amit addig üresnek hittek, ott több ezer galaxis rejtőzött.
Természetesen a James Webb űrtávcső folyamatosan küldi a Földre a felvételeket. Minden korábbinál távolabbi és régebbi dolgokat fog majd vizsgálni, még a kozmikus poron is átlát, mivel az infravörös hullámok nem akadnak fel rajta. A kutatók tehát hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!