A James Webb űrtávcső egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös teleszkóp.
Fotó: Wikipédia
2022. július 26., 10:222022. július 26., 10:22
A csillagok fürkészése mindenkoron az emberiség egyik alaptevékenységének számított. Az emberi szem nem lát túl messze, a távcsövek közelebb hozták a csillagokat, a mostanra kifejlesztett technikával már a világúr legmélyére látunk. A tudomány fejlődése ma már az egykori tudományos-fantasztikus írók szárnyaló fantáziáját is kezdi túllépni.
Tudományos körökben, de a közösségi médiában is hatalmas szenzációt keltettek a napokban azok a fotók, melyek a világűr legmélyét mutatják. Emberi ésszel nehezen felfogható, hogy meddig „lát” a James Webb-űrtávcső, az amerikai űrhivatal, a NASA által közzétett lélegzetelállító felvételek gyakorlatilag új korszakot nyitnak az űrkutatás terén. Amikor a 17. század elején Galileo Galilei megépítette saját, a korábbiaknál lényegesen jobb távcsövét, hatvanszoros nagyítást ért el. Ez elég volt ahhoz, hogy felfedezte a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit. Két emberöltővel később Sir Isaac Newton megalkotta az első tükrös távcsövet, erre az elvre alapul az egyik legnagyobb teljesítményű teleszkóp, a Hubble űrtávcső működése is. Ám az emberiség kíváncsisága lankadatlan maradt, mindenáron szeretnénk megismerni eredetünket, a kezdeteket, látni, honnan jöttünk és merre tartunk. Ehhez nyújt segítséget a Webb-távcső, a valaha épített legjobb űrteleszkóp.
A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató űrtávcső a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxisok születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. Tehát egy hihetetlenül nagy teljesítményű eszköznek tervezték, amely
Bár maga a „célpont” egy 4,6 milliárd fényév távolságban lévő galaxishalmaz és annak több száz tagja, ezek mellett távolabbi (régebbi) – akár 12-13 milliárd fényév távolságban található, a világegyetem egy ősi állapotát mutató – galaxisok fényei is láthatók. Egy fényév 9,4607 billió kilométernek felel meg, így szinte felfoghatatlan, meddig „lát” el a teleszkóp. Talán eljön a nap, amikor egyenesen az ősrobbanásra tekinthetünk rá… Az általa készített első fotót Bill Nelson, a NASA vezetője ismertette, elmagyarázva, hogy egyetlen aprócska vizsgált területen látható galaxisok sokaságát látjuk a képen. Ezektől a fényforrásoktól nagyjából 13 milliárd évet utazott a fény, de a tervek szerint még ennél is messzebbre fogunk ellátni az új űrtávcsővel.
és az első kép az első pillantásunkat jelenti ezen az ablakon keresztül. A kép maga 12,5 órán át készült – a Hubble Deep Field 100 órányi felvételt sűrített egy képbe –, és egy olyan galaxishalmazt mutat, amely gravitációs lencseként működik, vagyis felerősíti a mögüle érkező, halványabb galaxisok fényét, így azok is jól megfigyelhetővé válnak. Maga a galaxishalmaz egyébként a 4,6 milliárd évvel ezelőtti formájában látható. Hasonló képet egyébként már a Hubble űrtávcső is készített 1995-ben. Akkor 100 órán át irányították a távcsövet szó szerint a semmibe, egy teljesen feketének látszó pontba. A kísérlet végére kiderült, hogy amit addig üresnek hittek, ott több ezer galaxis rejtőzött.
Természetesen a James Webb űrtávcső folyamatosan küldi a Földre a felvételeket. Minden korábbinál távolabbi és régebbi dolgokat fog majd vizsgálni, még a kozmikus poron is átlát, mivel az infravörös hullámok nem akadnak fel rajta. A kutatók tehát hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!