Politikai mozgalomként a diáklázadásnak nem volt jövője
Fotó: Archív
Eseménydús volt az 1968-as év Európában. Nyugaton tavasszal a diákok tüntettek, Keleten ősszel a csehszlovákoknak kezdett elegük lenni a kommunizmus áldásaiból. Mindeközben Magyarországon megjelent az …. Omnia!
2018. május 16., 20:192018. május 16., 20:19
2018. május 16., 20:232018. május 16., 20:23
„Feketéje nem lesz gyönge: Omnia a kávék gyöngye”– szólt a szellemes szlogen a 60-as évek végén a rádióban, a tévében, és miközben Magyarországon az enyhülés szele fújdogált. Kezdte felütni fejét a kádári úgynevezett gulyáskommunizmus. A világban a híradások az ifjúsági lázadásról, egyetemfoglalásokról, utcai harcokról, a 30 alattiak forradalmáról, az unalomba fulladó kapitalizmus elleni ösztönvezérelt felkelésről szóltak. 1968-ban egy új kávékeverék, az Omnia, elhitette a néppel, hogy nem is olyan sötét a szocialista világ.
Ugyanakkor az 1968-as csehszlovákiai invázió – amelyben Románia kivételével a Szovjetunió hadserege mellett részt vettek a Varsói Szerződés országainak katonái is – végleg leszámolt az „emberarcú szocializmus” illúziójával.
Miközben Keleten az emberek valamiféle mindent nélkülöző, de kedves illuzórikus társadalomban tengődtek, Európa nyugati felében a fiatalok éppen az illúziókkal akartak leszámolni. 1968 májusában Nyugat-Európa a jóléti államok fénykorát élte, a világháború utáni generáció viszont a kialakult kereteket feszegette. A forrongó tavasz a párizsi egyetem nanterre-i fakultásáról indult, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. Felvetődött, hogy a hatalom bezáratja a fakultást, erre még komolyabb tiltakozás volt a válasz. A diákok radikális egyetemi reformokat követeltek, és hevesen támadták a fogyasztói társadalmat. Május elején a Sorbonne diákjainak egy része szolidaritást vállalt a nanterre-iekkel, a zavargások megfékezésére a rendőrséget is bevetették. Komolyra fordult a dolog: összecsapott a hatalom és az ifjúság, közelharcok bontakoztak ki, barikádok és felszedett utcakövek, betört kirakatok és kiégett autók uralták a képet.
A diákságot ért hatalmi atrocitások miatt a munkásság is megmozdult, és a szakszervezetek május 13-i tüntetésén 750 ezer ember vett részt. Ekkor már általános sztrájk kitöréséről beszéltek, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek. Május 20-án már ötmillió ember sztrájkolt, de a viszonylag erős kommunista párt nem tudott a mozgalom élére állni. De Gaulle tábornok megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.
A diákmegmozdulások egyik emblematikus figurája Daniel Cohn-Bendit, népszerűbb nevén Vörös Dani volt. Az akkor 23 éves diákvezér apja német ügyvéd, anyja francia gimnáziumi tanfelügyelő volt. Szülei zsidó származásúak, a nácizmus elől menekültek Franciaországba 1933-ban. Később a család visszatért Németországba, de tanulmányai színteréül Daniel a Párizs közeli nanterre-i egyetemet választotta, ahol szociológiát tanult. Itt csatlakozott az országos Anarchista Szövetséghez, majd azt elhagyva a nanterre-i anarchista mozgalomhoz, amely a Noir et Rouge (Fekete és Vörös) folyóirat köré szerveződött.
A baráti körben csak Vörös Daninak becézett Daniel botrány- és feltűnéskedvelő, provokatív, nagyhangú, hatásos és szellemes szónok volt. (Ezek a tulajdonságai mindmáig megmaradtak, manapság akkor él vele többnyire, amikor az Európai Parlament képviselőjeként az Orbán-kormányt bírálja).
Amikor ellenfelei a sajtóban idegenként emlegették, a vele szolidáris diákság egy gyűlésen kórusban skandálta: mi mind németek és zsidók vagyunk. Látványos szereplései alkalmassá tették arra, hogy a sajtó őt emelje ki a diáklázadók szervezetlen és vezetés nélküli tömegéből. A ’68-as diákmozgalmak fotóikonja lett az a néhány fénykép, amin szemtelen hetykeséggel mosolyog az őt körülvevő, rohamsisakos rendő-rökre. Noha valójában magukra a párizsi eseményekre nem gyakorolt jelentős befolyást, 1968 egyik szimbóluma lett.
1968 tavasza új fejezetet nyitott a politika, a kultúra történetében, de a mindennapokban is. A lázadók mára zömében tisztes polgárokká szelídültek, s ma már ők töltenek be vezető tisztségeket. „Az egész egy közös álom volt, részben siker, részben pedig kudarc. Politikai mozgalomként a diáklázadásnak nem volt jövője, de megteremtette a kulturális liberalizmus hatalmas lehetőségeit” – mondta Gilles Lipovetsky, korunk egyik legjelentősebb francia szociológusa és filozófusa.
Magyarországot sem hagyta érintetlenül 1968 szellemisége, ez pedig a zenében és talán még az újfajta fogyasztási szokásokban is lemérhető volt. Év elején bevezették a részleges liberalizációt jelentő Új Gazdasági Mechanizmust, és az Omnián kívül több olyan árucikk is megjelent, amely korszakmárkává vált. A mai napig ismert termékek között ott volt a Túró Rudi, a szegedi halászlékocka, a Videoton első színes tévéje vagy a kőbányai gyárban palackozott Coca-Cola.
és ezzel gyakorlatilag a nyugati nagyhatalmak kegyeibe férkőzött. Igaz, ebből a kegyből hamar kigyógyult a világ. A 60-as évek által hozott úgynevezett enyhülés illúziójából pedig a kommunista láger lakói gyógyultak ki rekordsebességgel…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!