Míg 1950-ben alig hétezer, az elmúlt években már több mint 8 millió utast fogadott a ferihegyi repülőtér, amelyet 65 évvel ezelőtt, május 7-én adtak át az utasforgalomnak. 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
2015. május 09., 14:282015. május 09., 14:28
Ha az ember megkérdezi valamelyik vicces kedvű barátját, milyen hegyet látott az amúgy szinte teljesen sík Magyarországon, nagy eséllyel azt a választ kapja, hogy ő márpedig látta a Ferihegyet. De ki volt Feri, és hogy jön ide a hegy?
Ha hegy nem is volt a budapesti reptér helyén, a jégkorszaki Duna-hordalékból és az azt fedő futóhomokból mégiscsak összeállt annak idején egy nagyjából 150 méter magas homokbucka. Ezt a dombnak is alig nevezhető képződményt látta hegynek a terület egykori tulajdonosa, Mayerffy Ferenc Xavér szőlőbirtokos és baracktermelő – aki sokat nem kirándulhatott valódi hegyekben –, és szerényen el is nevezte saját magáról Ferihegynek. A reptér építésekor a halmot ugyan ledöngölték, de neve megmaradt az örökkévalóságnak.
A reptér története
Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Előbb a mátyásföldi, majd a budaörsi repülőtér lett Magyarország belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere. A 30-as évek végére a légi forgalom kinőtte a budaörsi reptér kapacitását, így pályázatot írtak ki egy új repülőtér építésére. A beérkezett pályamunkák közül ifjabb Dávid Károly lett a nyertes, aki tervében egy olyan vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülőgép volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felőli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mező felé néző emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára néző frontjára Dávid kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett.
A munkálatok 1942-ben kezdődtek el. A városközponttól 16 km-re fekvő repülőtér megközelítésére egy gyorsforgalmi utat építettek, ám a háború közbeszólt: a vége felé a már elkészült, illetve félkész épületek is romokban hevertek, vagy súlyosan megsérültek.
1947-ben született meg a döntés, hogy újjáépítik Ferihegyet a polgári repülés számára. Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották. A légikikötő ekkor fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licencváltozata) utasszállító gépet. A Magyar Légiforgalmi Vállalat, a MALÉV 1954. november 25-én alakult, a Ferihegyről az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a bécsi járat volt 1956 nyarán. A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időre esett, és megkezdődtek a 2500 méteres futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végén elkészült a 3010 méterre meghosszabbított futópálya és a „D” guruló is.
Évente több millió utas
Ferihegy utasforgalma 1974-ben érte el az egymilliót. Az ország felett átrepülő gépek számának rohamos emelkedése miatt több új projekt is megvalósult. 1977-ben kezdődött meg az új irányítótorony és egy a második – a régivel párhuzamos – 3707 méter hosszú futópálya építése. A MALÉV repülőgépeinek karbantartására pedig egy új műszaki bázis is létrejött. 1980-ban a leszálló gépek száma elérte a 32 642-t, a kiszolgált utasok száma az 1 millió 780 ezret. A növekvő utasszám megkövetelte a reptéri kapacitás fejlesztését. Döntés született egy új terminál építéséről. Az új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le, és 1985. november 1-től fogadta az utasokat. 1990-ben több mint 40 ezer le- és felszállást regisztráltak, kiszolgáltak 2,5 millió utast, és mintegy 75 ezer gépet irányítottak az ország légterében, amely 1995 végére a többszörösére, 350 ezer fölé nőtt. Az ezredfordulóra előre jelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése, melyet 1998. december 8-án avattak fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast tud fogadni évente.
1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport forgalma: 3,9 millióról 7,9 millióra nőtt.
2006 tavaszán felmerült, hogy Bartók Béláról nevezzék el a repteret, ám ezt a magyarországi Földrajzinév-bizottság nem támogatta. Végül 2011-ben a Ferihegyi repülőtér felvehette Liszt Ferenc nevét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!