Bartók Béla, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője 70 esztendeje hunyt el.
2015. szeptember 27., 10:202015. szeptember 27., 10:20
Nagyszentmiklóson, az egykori Torontál (jelenleg Temes) megyében született 1881. március 25-én. Édesanyja, Voit Paula, német származása ellenére magyar szellemben nevelte gyermekeit, Bélát és Erzsébetet. Tanítói oklevéllel rendelkezett, a nagyszentmiklósi iskolában tanított. Édesapja, idősebb Bartók Béla fiatalon, 32 éves korában hunyt el.
A gyermek Bartók Béla visszahúzódó természetű volt, zenei érdeklődése korán jelentkezett. Kétéves elmúlt, mire beszélni kezdett, de az éneket, a zenét már előbb is feszült figyelemmel hallgatta. „Első tanítóm édesanyám volt” – vallotta.
Az apa korai halálát követően az állandó költözés évei következtek: Nagyszentmiklós után Nagyszőlős, Nagyvárad, Pozsony, Beszterce, majd újra, ezúttal már végleg Pozsony következett.
1899-ben sikeresen felvételizett a pesti zeneakadémiára, 1901-től a zeneakadémia zongora és zeneszerzés szakát párhuzamosan végezte.
A 20. század eleje Bartók életében jelentős változásokat hozott: felfedezte a különbségeket a paraszti népzene és az általa mindaddig népdalnak hitt népies műdal között. Egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal járta a falvakat. 1906-ban Kodály Zoltánnal közösen írt Magyar népdalok – énekhangra és zongorára, húsz feldolgozást magába foglaló művével új alkotói korszaka indult. Ugyanekkor kezdődött el tudósi munkája. Eleinte a magyar, majd a környező népek zenéjét is gyűjtötte, s csakhamar zenéjében is megjelentek ezek a motívumok. Első nagyobb zeneszerzői sikerei is hamarosan beköszöntöttek: 1917-ben mutatták be A fából faragott királyfit, rá egy évre pedig A kékszakállú herceg várát. 1923-ban Budapest egyesítésének ötvenedik évfordulójára a város darabot rendelt tőle: megszületett a Táncszvit. Külföldi koncertjein többek között megismerkedett Igor Stravinskyvel és Maurice Ravellel. Angliában, Hollandiában és Németországban turnézott, az Egyesült Államokba, majd a Szovjetunióba is eljutott.
1938-tól kezdődően a nemzeti szocializmus európai és magyar felerősödésével párhuzamosan érlelődött meg benne a kivándorlás gondolata. 1939 decemberében meghalt édesanyja, így 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az Egyesült Államokba utazik. Októberben még fellépett Budapesten, négy nappal később elutazott. Ideiglenesen az Egyesült Államokban telepedett le.
Leukémia következtében hunyt el New Yorkban 1945. szeptember 26-án. Temetésén mindössze tíz ember vett részt. Földi maradványait 1988-ban vitték Magyarországra, és helyezték örök nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben.
Bartók Béla nevét viseli a Merkúr bolygó egyik krátere, valamint a 4132 Bartók nevű kisbolygó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!